Régi korok iskolai kísérleti eszközei

Virtuális tárlat a szegedi Szent István téri víztoronyban található kísérleti gyűjtemény eszközeiből

Eszközök a harmadik vitrinben
Registráló aneroid-légsúlymérő Bourdon-féle cső Kézifújtató Készülék a hydrostatikai nyomás egyenletes terjedésének kimutatására Központfutógép Savart fogas kerekei Üveggömb Watt-féle golyószabályzó Acélabroncsok Két különböző nagyságú golyó keretben Hullámgép Schmidt-féle pörgettyű Helmholtz féle rezonátor sorozat Stroboskop














Registráló aneroid-légsúlymérő
Registráló aneroid-légsúlymérő     Registráló aneroid-légsúlymérő


(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A készülék fém- vagy aneroid barométert (légnyomásmérőt) tartalmaz. Ennek fő része zárt, légritkított fémdoboz, amely a légnyomás nagyságától függő mértékben deformálódik. A deformációt emelő szerkezet skála mentén mozgó mutatóra viszi át, a skála beosztása higanyos barométerrel való összehasonlítás útján készül. Itt a skálát egy hengerre erősített papírlap helyettesíti. A henger óraszerkezettel adott periódus idejű forgásba hozható, a mutatóra rögzített írószerkezet regisztrálja az egy körülfordulás során bekövetkezett légnyomás változást.















Bourdon-féle cső
Bourdon-féle cső     Bourdon-féle cső


(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 Légnyomás mérésére szolgáló mérőeszköz. Lényeges része egy köralakban hajlított légüres rézcső, amely a közepén meg van erősítve. Ha a légnyomás növekszik, a külső nagyobb felületet arányosan nagyobb nyomóerő éri, mint a kisebb belső felületet, tehát a cső jobban meghajlik, szabad végeik közelednek egymáshoz. A végek kis mozgását emelő szerkezet megsokszorozva viszi át egy mutatóra, amely egy hitelesített skála fölött mozog.















Kézifújtató
Kézifújtató     Kézifújtató


(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A fújtató két deszkalap közé foglalt többszörösen összehajtogatott bőrzacskó. Ha a deszkákat széthúzzuk, a befelé nyíló szelep kinyílik, és a zacskó megtelik levegővel. Ha a deszkákat összenyomjuk, a szelep bezárul és az összesűrített levegő a nyíláson át kitódul.















Készülék a hydrostatikai nyomás egyenletes terjedésének kimutatására
Készülék a hydrostatikai nyomás egyenletes terjedésének kimutatására     Készülék a hydrostatikai nyomás egyenletes terjedésének kimutatására

nyomó szivattyúval és 5 manométerrel, fémből, nikkelezve, háromlábú állványon
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 Ha az edényben lévő folyadék felszínére a dugattyú („a nyomó szivattyú”) közvetítésével nyomóerőt fejtünk ki, ennek hatása az edény falának minden helyén jelentkezik: a folyadékos manométerek mindegyike ugyanakkora nyomást mutat. A nyomóerővel létrehozott nyomás (a „hydrostatikai nyomás”) minden irányban gyengítetlenül tovaterjed.















Központfutógép
Központfutógép     Központfutógép

(centrifugál gép) Weinhold szerint. Az 50 cm. magas, öntöttvasból készült erős szerkezetű gép úgy vízszintes, valamint függőleges állásban is használható. Ezen gép a legáltalánosabban használt nagyságban van készítve és a leggondosabban van kidolgozva. A jól becsiszolt forgótengely át van fúrva, a hozzá illő mellékkészülékek pedig 9 mm. átmérőjű, teljesen hengeres - nem pedig kúpos - csapokkal vannak ellátva. Több kísérletnél előfordul, hogy a gép felének az asztal szélétől ki kell állnia, miért is az a középen is egy, a többi három lábnál valamicskével rövidebb negyedik lábbal is el van látva.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A centrifugálgép lényeges része olyan tengely, amelyet egy nagyobb átmérőjű keréken átvetett szíjjal gyors forgásba hozunk, annak céljából, hogy a tengelyre erősített különféle készülékek is gyors forgásba jöjjenek.















Savart fogas kerekei
Savart fogas kerekei     Savart fogas kerekei

4 különböző nagyságú fogas kerék egy közös tengelyre erősítve, melyek a forgatás alkalmával a fogakhoz egy kártyapapírt tartva, egy akkordot adnak, sárgarézből.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A Savart-féle kereket (szirénát) a központfutó gép (centrifugál-gép) segítségével forgásba hozhatjuk. Ha a forgó fogaskerék fogaihoz pl. egy kártyalapot nyomunk, hangot hallunk, a fordulatszám növelésével magasabb hang keletkezik. Mivel a közös tengelyen több fogaskerék található, annál a fogaskeréknél nyerhetjük a legmagasabb hangot, amelyiknél a fogak száma a legnagyobb (adott fordulatszám mellett).















Üveggömb
Üveggömb

különböző fajsúlyú folyadékok részére
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A központfutó gép (centrifugál-gép) tartozéka. Hozzuk a centrifugál-gép segítségével a higanyt és vizet tartalmazó, gömb alakú edényt gyors forgásba: a higany gyűrűszerű sávban az edény legtágasabb részén helyezkedik el. Gyors forgásnál ugyanis a centrifugális erő mellett a nehézségi erő elhanyagolhatóan kicsinnyé válik, és így a víznél nagyobb sűrűségű higany ugyanolyan okból jut az edény legkülső részére, mint amiért egy nyugvó edényben, egyedül a nehézségi erő hatására, az edény aljára kerül.















Watt-féle golyószabályzó
Watt-féle golyószabályzó     Watt-féle golyószabályzó

(regulátor) sárgarézgolyókkal
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A Watt-féle vagy más néven centrifugális szabályzó (regulátor) eredetileg gőzgépek járását tette egyenletessé. A szabályzó a központfutó gép (centrifugál-gép) segítségével gyors forgásba hozható. A fordulatszám növelésével a golyókkal együtt a forgástengelyen levő hüvely is emelkedik, és a vele összeköttetésben álló egyszerű mechanizmus a gőzgép hengerébe áramló gőz mennyiségét csökkenti, a fordulatszám csökken.















Acélabroncsok
Acélabroncsok

a Föld lapultságának megmagyarázására
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A központfutó gép (centrifugál-gép) tartozéka. E gép tengelyére felerősíthető a rugalmas fémszalagokból (acélabroncsokból) készített gömb, mely szalagjainak felső részei fel- és le mozoghatnak. Ha gyorsan forgatjuk a tengelyt, a fémszalagok egyes pontjai a tengelytől távolodnak, éspedig a sarkok körül levő részek kisebb, az egyenlítőbe eső részek pedig nagyobb erővel. Ennek az a következménye, hogy a gömb lapult alakot nyer. A Föld ellipszoid (geoid) alakjának kialakulása is hasonlóan magyarázható.















Két különböző nagyságú golyó keretben
Két különböző nagyságú golyó keretbenKét különböző nagyságú golyó keretben a központfutógépbe fogva


(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A központfutó gép (centrifugál-gép) tartozéka. A két golyó a vízszintes rúd mentén eltolható és fonállal van összekötve. Ha a tengelyt a centrifugál-géppel gyors forgásba hozzuk, akkor a golyók csak akkor maradnak nyugalomban, ha tömegeik és a tengelytől mért távolságaik szorzata megegyezik.















Stroboskop
Stroboskop     Stroboskop

központfutógépre, 1 sorozat képpel
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A stoboszkóp a központfutó (centrifugál)-gépre helyezhető, segítségével megforgatható. A forgatható dob belső oldalára tesszük a szalagra rajzolt képeket, a dobot gyors forgásba hozzuk és kívülről az oldal-nyílásokon keresztül nézzük. A képek valamely mozgás egymásután következő mozzanatairól készültek. Ha ezek gyors egymásutánban jelennek meg szemünk előtt, az az érzés keletkezik bennünk, hogy nem több egymás után következő képet látunk, hanem csak egyet, amely azonban mozog.















Schmidt-féle pörgettyű
Schmidt-féle pörgettyű     Schmidt-féle pörgettyű

pörgettyű állvánnyal, felfüggesztő karral
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A szimmetrikus pörgettyűk csoportjába tartozik. A pörgettyűt a száránál (hossz-tengelyénél) megforgatva tudjuk forgó mozgásra kényszeríteni. A forgásállapotot nagyon sokáig képes megtartani, attól függően, hogy milyen erősen forgattuk meg, illetve, hogy milyen az alátámasztó felület érdessége. Fő tulajdonsága a szabad tengely körüli forgás stabilitása, a forgatónyomaték hatására keletkező precesszió (a szimmetria tengely egy kúpfelületen mozog). A szimmetriatengely elfordulásakor fellépő pörgettyűnyomaték számos jelenség értelmezésénél szerepet játszik, és sok alkalmazást tesz lehetővé.















Helmholtz féle rezonátor sorozat
Helmholtz féle rezonátor sorozat     Helmholtz féle rezonátor sorozat

10 drb.-ból, C0-ra és 9 felhangjára hangolva
(Erdély és Szabó tudományos műszergyár, Budapest 1929)

 A rezonátor-sorozatot hangelemzésre használták A gömb alakú üregrezonátor saját frekvenciája a gömb méretétől függ. Az üres rézgömb kisebbik nyílását fülbe illesztve, egy olyan hangkeverékből, amely a rezonátor saját hangját (frekvenciáját) is tartalmazza, a hang jóval erősebben hallatszik.















Hullámgép
Hullámgép     Hullámgép

transzverzális hullámok előállítására
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A vízszintes, forgatható tengelyhez hullám-alakú dobot rögzítettek, amelyhez tű-sorozat csatlakozik szorosan. A tengely forgatásával a tűk a dob kényszere miatt különböző helyzetbe kerülnek és a csúcsaikra helyezett gömbök hullám-szerű alakzatot formálnak. A kialakult hullámkép a forgatás fordulatszámával változik.












Támogatta: TÁMOP 4.2.3.  |  Készítette: Szakmány Tibor