1)
Mit észlelhetünk, honnan és mivel?
- az elektromágneses spektrum, észlelési lehetőségek
és detektorok rövid áttekintése -
Mit takar a "muszertechnika"?
tavoli tartomanyokban lejatszodo folyamatokrol hirt hoz valamilyen hullamhosszu
sugarzas, ezt szeretnenk
- detektalni
- a jel messzirol jon, r2 torveny
miatt erositesre van szukseg -> "tavcsovek"
- valamifele tulajdonsag -tobbnyire
hullamhossz- szerint szelektalunk a jelbol es megmerjuk -> szurok, spektrografok,
detektorok, interferometerek, csillagaszati muszerek
- ertekelni
- modszerek -> fotometria, spektroszkopia,
interferometria
- gyakorlati megvalositasok
-> szoftvercsomagok (IRAF)
az elektromagneses spektrum nagyon
szeles, de egy-egy objektumot ugy erthetunk meg igazan, ha minel tobb tartomanyban
vizsgaljuk, de
a Fold felszinerol a legkor limital:
Az alábbi táblázat az elektromágneses
sugárzások tulajdonságait foglalja össze röviden.
Mindegyik külön-külön fontos és értékes,
egyik sem helyettesíti a másikat, így mindegyikhez más-más
megfigyelési startégia tartozik:
| sugárzás tulajdonsága |
megfigyelési stratégia |
| energia, frekvencia, hullámhossz |
spektrális lefedés,
detektor megválasztása |
| detektált fotonok |
gyűjtőfelület
növelése (távcsövek) |
| sugárzás intenzitása |
detektor érzékenység,
fotometria |
| időfüggés |
spektrális analízis,
gyorsfotometria, időfelbontás |
| térbeli eloszlás |
térképezés,
képalkotás |
| spin |
polarimetria |
Az elektromágneses spektrum
egyes tartományaiban az űrcsillagászat előtt a légkör
és megfelelő detektor miatt nem történtek megfigyelések.
A XX. sz. masodik felében nem csak a megfigyelési tartományok
bővültek, de az érzékenység, feloldóképesség
is jelentősen nőtt 1960 és 2000 között. Ezt mutatja
az alábbi két táblázat ill. ábra, az első
táblázat 1970-re, a második 2000-re vonatkozik.
a legosibb "detektor" amivel a csillagokbol
szarmazo informaciot felfoghatjuk: a szem -> OPTIKAI csillagaszat
ennek eszkozei a legregebbiek, fokent ezen eszkozokkel es tecnikakkal foglalkozunk:
- optikai tavcsovek
(I. felev)
- refraktorok, reflektorok optikai,
mechanikai felepites (Galilei, Kepler, Cassegrain, Gregory, Nasmith,
Ritchey-Creatien, Schmidt, SC, MC, tobbtukros rendszerek, katadioptrikus
rendszerek, parallaktikus-, altazimutalis szerelesek)
- szamitasok (nagyitas, latomezo,
fokusznyujtas, optikai elemk meretezese, arnyekolas)
- kepalkotas (diffrakcio)
- lekepezesi hibak es kompenzalasuk
(szferikus es kromatikus aberacio, koma, asztigmia, magasabb rendu aberraciok,
legkori hatasok)
- lathato tartomanyban mukodo
detektorok (I.-II. felev)
- fotolemez, fotoelektronsokszorozo,
elektronikus kepalkotas elvei (vidicon, CCD, CID, CMOS, MCP)
- detektor karakterisztikak
- fenyessegmeres es hullamhossz-szelekcio
(I.-II.-III. felev)
- szurok, fotometriai rendszerek
(Johnson UBVRI JHK, Stromgren uvby, interferencia szurok, savszurok)
- spektrografok (objektivprizam,
cassegrain spektrografok, echelle, Fabry-Perot es Fourier transzformacios
spektroszkopia)
- fotometria es tobbszin-fotometria
(differencialis es abszolut fotometria, szinindex, szin-fenyesseg es
szin-szin diagram ) (II.)
- spektroszkopia (III.)
- adatkiertekeles (II.
-III.-IV. felev)
- elmeleti alapok es gyakorlati
megvalositas, hibakorrekciok (hatter, szoras, zajok, lekepezesi hibak,
legkor, interferometria, konvolucio-dekonvolucio, Fourier transzformacio)
- szoftverek (IRAF) (CCD
kepek es spektrumok kiertekelese) (II-III.)
- specialis problema megoldasa
sajat script, program irasaval, algoritmusok (IV.)
Ezek mellett az I. felevben attekintjuk
a teljes elektromagneses tartomany detektorait es tavcsoveit - gravitacios-
es radiotavcsovektol az infratavcsoveken at a nagyenergiaju sugarzas detektalasaig,
ennek soran elkerulhetetlenul nehany tecnikaval is megismerkedunk (radiotavcsovek,
interfrometria optikai es radiotartomanyban, urmissziok)
