Ez a java applet egydimenziós, oszcillátor jellegű potenciálokban mozgó kvantumos részecske dinamikáját mutatja. A szimulációk során először az energiaszintek és a kötött állapotok numerikus megkeresése történik, majd ezek felhasználásával az időfüggő Schrödinger-egyenlet adja az időfejlődést.
Az applet bal felső ablakában az aktuális potenciál látható, az energiaszintekkel együtt. A nívók populációit a rajtuk látható vastag, világoskék vonalak jelzik. Alapesetben a potenciál alatt a valószínűségi eloszlást láthatjuk, itt a színek a fázist kódolják. (Piros a tisztán valós hullámfüggvényt jelöli, a többi szín jelentése pedig az ablak bal sarkában látható, a komplex egységkört szimbolizáló gyűrűről olvasható le.) A legalsó ablakban a sajátállapotokat kis négyzetek jelölik, a fenti színkód mutatja a populált állapotok fázisát, a zéró valószínűséggel betöltött állapotokhoz tartozó négyzetek feketék. Az ablakok közötti vonal egérrel elmozdítható, így lehet az ablakok relatív méretét megváltoztatni.
Egy konkrét sajátfüggvény láthatóvá tehető, ha az egérkurzort a potenciált mutató ábrán a megfelelő energiaszint fölé visszük. Kattintásra ezt az állapotot ki is választjuk, és így a hozzá tartozó valószínűségi eloszlás is láthatóvá válik. Sajátállapotot a legalsó ablakban látható négyzetekre történő dupla kattintással is kiválaszthatunk. Egyszerű szuperpozíciókat úgy hozhatunk létre, hogy egyszer kattintunk a megfelelő négyzetekre. Egy kattintás eredményeképpen az adott állapot súlya kicsivel megnő, ezt ismételve akár odáig is eljuthatunk, hogy szinte csak az az egyetlen állapot lesz populálva.

A jobb oldali felső előugró menüben a potenciált választhatjuk ki.
Harmonikus oszcillátor: a kitérés második hatványával arányos a potenciális energia.
X a negyediken oszcillátor: a kitérés negyedik hatványával arányos a potenciális energia.

Az egérrel kapcsolatos előugró menüben a bal egérgomb megnyomásának következményeit állíthatjuk be.
Sajátállapot választás: Az energia (potenciál), a valószínűségi eloszlás és az impulzus grafikonra kattintva a kattintásnak megfelelő ponthoz tartozó energia-, hely-, vagy impulzus sajátállapotba ugrik a rendszer. (A stacionárius állapotok kiemelt jelentősége miatt ezeket másképpen is ki lehet választani, pl. a színes négyzetekre való dupla kattintással.) Jegyezzük meg, hogy mivel az applet csak kötött állapotokkal dolgozik, nem minden sajátállapot állítható be pontosan. Ilyenkor a rendelkezésre álló bázisvektorokból a lehető legjobb közelítést keveri ki az applet. (A helygrafikonra kattintva pl. egy viszonylag jól lokalizált állapotot kapunk, ami azonban nyilván nam Dirac-delta.)
Függvény szerkesztése: Ezzel a lehetőséggel az egérgomb lenyomva tartása mellett megrajzolhatjuk azt a függvényt, aminek az időfejlődésére kíváncsiak vagyunk. A fázist nem tudjuk beállítani így, a függvény szerkesztésekor a korábban érvényes fázisviszonyok jelennek meg. Az impulzusgrafikon esetén a szórt állapotok hiánya miatt nem minden függvény preparálható tökéletesen.
Haranggörbe létrehozása: Így egy Gauss görbe (illetve annak jó közelítése) állítható be kezdőállapotként. A görbe szélessége az egérkurzor fel-le mozgatásával változtatható.
Függvény mozgatása: A hely- illetve az impulzusgrafikonon a függvény ezzel a lehetőséggel elmozdítható úgy, hogy közben a függvényalak nem változik meg.

A Törlés gomb üressé változtatja az összes ablakot (lenullázza a sajátfüggvények együtthatóit.)
A Normált gomb a szokásos kvantummechanikai értelemben normálja az állapotot, azaz az állapotvektor hosszát egységnyivé változtatja egy megfelelő globális szorzófaktor segítségével.
A Maximális gomb az ábrázolt szuperpozícióban a legnagyobb együtthatót egységnyivé változtatja. (Szintén egy megfelelő globális szorzófaktor segítségével.) Jegyezzük meg, hogy ezáltal az ábrázolt függvény maximuma is nagyobb lesz, jobban kitölti a rendelkezésre álló ablakot. (Ugyanakkor ennek a gombnak a megnyomásával nem a maximális függvényértéket igazítjuk az ablakhoz, ahhoz használjuk az Újraskálázás gombot.)
Az Alapállapot gomb kiválasztja a legkisebb energiájú állapotot.
Az Újraskálázás gomb az ablakok méretét úgy igazítja, hogy azokat a lehető legjobban kitöltsék az ábrázolt függvények.
A Stop felirat melletti négyzet beikszelése esetén a szimuláció megáll, az időfejlődés mindaddig ebben a fagyott állapotban marad, míg ki nem ikszeljük a négyzetet. A függvények szerkesztése azonban lehetséges akkor is, ha a szimuláció áll.
 
A Szimuláció sebessége nevű csúszkán azt állíthatjuk be, hogy milyen gyorsan teljen az idő a szimuláció során. Lassabban múló idő esetén jobban megfigyelhetők az apró változások is, a nagyobb sebesség előnye pedig az, hogy gyorsabban tudunk áttekintő képet nyerni az időfejlődés egy hosszabb szakaszáról.
A felbontást beállító csúszka nem a megjelenítéssel, hanem a numerikus eljárás potosságával kapcsolatos. (A sajátértékprobléma véges differencia-egyenletté való fordításában a mintavételezés finomságát állítjuk itt be.)
A részecske tömegének változtatásával az energiaszintek is megfelelően elmozdulnak.
A kitérés megfelelő hatványával arányos tag együtthatója (tulajdonképpen a rugóállandó) mindkét potenciál esetében változtatható, és az egyensúlyi helyzet is eltolható.

A Nézet menü a következő lehetőségeket tartalmazza (zárójelben az alapbeállítás):
Energia: az energia(potenciál) grafikon (bekapcsolva)
Pozíció: a hely szerinti valószínűségi eloszlás grafikonja (bekapcsolva)
Impulzus: az impulzusgrafikon (bekapcsolva)
Valószínűségi áram: a valószínűségi áram görbéje, ez nulla a stacionárius állapotokban, pozitív/negatív ha az áram jobbra/balra folyik. (kikapcsolva)
Dimenziók: a szemléltetett mennyiségekhez kapcsolódó SI dimenziókat mutatja (kikapcsolva)
Állapotok: az állapotokat szimbolizáló színes négyzetek (bekapcsolva)
Várható értékek: Piros vonallal jelöli az egyes mennyiségek várható értékeit. (kikapcsolva)
Szórások: Két kék vonalat húz görbékre, ezek távolsága az adott mennyiség szórásának a kétszerese. (Ha a várható érték is látszik, akkor a szórás a piros és bármelyik kék vonal távolsága.)
Hullámfüggvény: A hullámfüggvény négyféleképpen tehető láthatóvá: valószínűségi sűrűségként (ez az abszolutérték négyzete), valószínűségi sűrűségként a fázis színkódos jelölésével, a valós és a képzetes rész külön görbén való ábrázolásával vagy az abszolutérték megjelenítésével, színkódolt fázisokkal.

A Mérés menü a következő lehetőségeket tartalmazza
Energiamérés: Az aktuális állapotot a stacionárius állapotok bázisán kifejtve a kifejtési együtthatók súlyát felhasználva egy lehetséges energiamérést szimulál.
Helymérés: A térbeli valószínűségi eloszlást felhasználva a hely operátor egy lehetséges mérését szimulálja. (A végeredmény most sem lesz Dirac delta, pusztán egy igen jól lokalizált állapot.)

Az Opciók menü tartalma:
Mindig Normált: az állapotok együtthatói mindig normáltak.
Mindig Maximális: a legnagyobb együttható mindig egységnyi.
Ha egyik opció sincs kiválasztva, akkor futás közben, a nagyobb változások időpillanataiban történik a maximalizálás.
Adiabatikus változások: Ez az opció határozza meg, mi történik, ha a potenciált (pl. a jobb oldali csúszkák segítségével) megváltoztatjuk. Ha kiválasztjuk az adiabatikus változások opciót, akkor pl. a kezdeti alapállapot átmegy az új potenciál alapállapotába. Ellenkező esetben az állapot az eredeti potenciál alapállapota marad.