TOTÓ
megoldások
1.
Mi volt Einstein
foglalkozása 1905-ben?
(1) fizika tanár |
(2) egyetemi tanársegéd
|
(x) szabadalmi
ügyvivő |
A helyes válasz megtalálható
Simonyi Károly A Fizika Kultúrtörténete című könyvében.
2. Ki kapta 2004-ben a
Bolyai-díjat?
(1)
Roska
Tamás |
(2) Bor Zsolt |
(x) Freund Tamás |
A tanszék folyósán lévő
vitrinekből tájékozódhattak a diákok.
3. Melyik Nobel-díjas fizikus
járt Szegeden?
(1)
Chandrasekhara Venkata Raman |
(2) Rivhard Phillips
Feymann |
(x) Enrico Fermi |
A tanszék folyósán lévő
vitrinekből tájékozódhattak a diákok.
4. Kitől való a következő
idézet?
„Mi hát az idő? Ha senki sem
kérdezi, tudom, ha kérdezik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom … Nem
mondok-e igazat, mikor azt vallom, hogy az időt mérni tudom? Mert így van ez,
Uram, Istenem, mérem, mérem, de mit mérek, nem tudom.”
(Vass József fordítása)
(1) Szent Jakab
|
(2) Szent Ágoston |
(x) Aquinói Szent Tamás |
Az idézet megtalálható Simonyi
Károly A Fizika Kultúrtörténete című könyvében. Ez a feladat okozta a legnagyobb
problémát a diákoknak.
5. Ki adott először helyes
képletet a gömb térfogatára?
(1) Arisztotelész |
(2) Archimédész |
(x) Euklidész |
Simonyi Károly A Fizika
Kultúrtörténete című könyvében megtalálható a képlet levezetése is.
6. Egy hosszú lejtőre
bizonyos magasságból acélgolyót ejtünk, amely (tökéletesen rugalmasan ütközve) végigpattog a
lejtőn. A pattanási távolságok
milyen sorozatot alkotnak?
(1) számtanit |
(2) mértanit |
(x) valami
ettől eltérő monoton növő sorozatot |
Bontsuk fel a golyó mozgását
lejtőre merőleges és a lejtővel párhuzamos komponensre! A golyó két ütközés
között mindkét irányban egyenletesen gyorsuló mozgást végez. Mivel tökéletesen
rugalmasan ütközik, a lejtőre merőleges sebességkomponens az ellentettjére
változik, a lejtővel párhuzamos komponens állandó marad. Tehát a lejtőre
merőleges mozgás tekinthető egymást követő, azonos kezdősebességű függőleges
hajítások egymásutánjának (csak a gyorsulás nem g hanem g*cosα). Így
megállapíthatjuk, hogy az ütközések azonos időközökben történnek. A lejtővel
párhuzamos irányban a golyó egyenletesen gyorsuló mozgást végez. Egyenletesen
gyorsuló mozgásnál az egymást követő azonos idő alatt megtett utak számtani
sorozatot alkotnak. A pattanási távolságok számtani sorozatot alkotnak.
7. Vízzel teletöltött
2 l-es PET palackot 10 cm magasról ejtünk. A palackból
milyen magasra fröccsen vissza a víz?
(1) egyáltalán nem fröccsen ki víz |
(2) 10 cm magasra |
(x) akár 1 m-nél is magasabbra |
A kísérlet könnyen
elvégezhető; a jelenlévőknek erre lehetőségük is volt. A diákokkal beszélgetve
kiderült, hogy sokan már ismerték a kísérletet.
8. Egy seprűt két
ujjunkra támasztva tartunk a két végénél. Az ujjainkat
lassan elkezdjük közelíteni egymáshoz. Melyik vége
felé billen le a seprű?
(1) amerre a seprű rész van |
(2) éppen az ellentétes végén |
(x) egyik irányba se billen le |
A kísérlet könnyen
elvégezhető, ehhez lehetőséget is biztosítottunk a diákok számára. Amelyik ujjunkhoz
közelebb van a seprű tömegközéppontja, ott nagyobb a nyomóerő, így nagyobb lesz
a súrlódási erő, tehát a seprű hozzátapad ehhez az ujjunkhoz és a seprű ezzel az
ujjunkkal együtt mozog, amíg a másik ujjunkhoz nem kerül közelebb a
tömegközéppont. Ezután a seprű egy rövid ideig mindkét ujjunkon csúszik, majd a
fentiekben leírt jelenség játszódik le, csak a másik ujjunkra. Könnyű látni, hogy
a két ujjunk a seprű tömegközéppontjánál találkozik. A seprű egyik irányba se
billen le. (A megoldás közben kihasználtuk, hogy az ujjainkat lassan mozgatjuk,
tehát a seprű és az ujjaink elmozdulása elhanyagolható, amíg a seprű mindkét
kezünkön csúszik.)
9. Egy hideg szobát
kandallóval kellemes melegre fűtünk. Hogyan változik a
szobában lévő levegő belső energiája?
(1) nő |
(2) csökken |
(x) nem változik |
A levegő belső energiájának
képletébe beírjuk az ideális gáz állapotegyenletét.
A nyomás a külső légnyomás, így nem változik, a szoba
térfogata sem változik jelentősen, tehát a szobában lévő gáz belső energiája nem
változik.
10. Három diák elhajít három
követ egy kiugró szikla tetejéről, három különböző módon: Miklós az M követ
szabadon elejti, Nóra az N követ 10 m/s kezdősebességgel felfelé dobja el, míg
Olga az O követ 10 m/s kezdősebességgel lefelé dobja el. Mivel a diákok
ugyanabból a pontból dobtak, a kövek ugyanabba a pontba érkeztek a szikla alatti
vízszintes talajra. A kövek szikla alatti vízszintes talajra való leérkezési
sebességeit kell összehasonlítani! (A közegellenállás elhanyagolható.)
(1)
vM=vN=vO
|
(2)
vM<vN=vO |
(x)
vM<vN<vO |
A munkatételt felírva, látszik, hogy Nóra és Olga által
elhajított köveknek a mozgási energiája egyenlő és nagyobb, mint Péter által
eldobott kő mozgási energiája.
11.Mivel foglalkozik a
fotoakusztika?
(1) a fény által keltett hanggal
|
(2) a hang által keltett fénnyel
|
(x) hanghullámok fotózásával |
A helyes válasz a
laborlátogatáson elhangzott.
12. A TeWaTi laborban
előállított impulzusoknak mennyi az energiája?
(1) 20 μJ |
(2) 20 mJ |
(x) 20 J |
A helyes válasz a
laborlátogatáson elhangzott.
13. Mire használható a
Moiré-fotózás? Megállapítható a lefotózott
(1) életkora |
(2) arcának struktúrája |
(x) hajszíne |
A helyes válasz a
laborlátogatáson elhangzott.
+1. Hány nagybolygót
ismerünk jelenleg a Naprendszerben?
A helyes válasz a
laborlátogatáson elhangzott.
|