Régi korok iskolai kísérleti eszközei

Eszközök a második vitrinben

Csavarminta

lapos csavarmenettel, felvágott csavarházzal, fából, fényezve
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A csavar lényegileg nem egyéb, mint hengerre csavarodó lejtő. Ha valamely henger körül papírból kivágott derékszögű háromszöget csavarunk, akkor a háromszög átfogója a hengeren csavarvonalat alkot. Egy körülcsavarás a csavarmenetet adja. Két csavarmenetnek egymástól való távolsága a csavarmenet magassága. Ha az egyes csavarmeneteket külön-külön szemléljük, meggyőződhetünk arról, hogy azok mindegyike egy-egy lejtőnek felel meg, amelynek magassága megegyezik a csavarmenet magasságával, alapja pedig a henger kerületével.

Egyensúlyozó alakok

(súlypont idomok) fából, 8 darab, melyek egy zsinórral ellátott szegecske segítségével a súlypontban és a súlyponton kívül felfüggeszthetők. Állvány nélkül.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A különböző alakú testek súlypontjának vagy más néven tömegközéppontjának gyakorlati meghatározása céljából függesszük fel a testet valamely pontjában. Ha a test nyugalomban van, az annak a jele, hogy a fonal meghosszabbítása a súlyponton megy keresztül. Ez a vonal az ún. súlyvonal. Ha a testet egy másik pontjában függesztjük fel, a súlypont most is a fonál meghosszabbításán (egy másik súlyvonalon) van, tehát csakis és a két vonal metszéspontjában lehet.

Ék-készülék

az ék-törvénynek megmagyarázására Frick szerint, 3 különböző ékkel és egy súlytartó serpenyővel
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A mechanikai erők felbontását szemléltető eszköz. Az ék két, ^α/₂ hajlásszögű lejtőből összetett testnek tekinthető. Az ék lapjára merőlegesen ható G₁=G és G₂=G erőt az ék fokára merőleges F = 2G·sin(^α/₂) erő egyensúlyozza ki.

Gyorsmérleg

(római mérleg) fából, tolósúlylyal
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A gyorsmérleg lényegében egyenlőtlen karú, kétkarú emelő, amelynek rövidebb karján horog vagy serpenyő függ a mérendő teher elhelyezésére, hosszabb karján pedig súly, az ún. körte ide-oda tolható, míg a terhet ki nem egyensúlyozza, miközben a mérleg rúdja vízszintesen áll.

Hengerkerék

40 és 200 mm. átmérőjű, fából, 2 súlylyal
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A hengerkerék közös tengely körül forgó hengerből és kerékből áll. A hengerre kötél van csévélve, e kötélen a teher a hengerre, az erő pedig a kerékre hat érintő irányban úgy, hogy a teher és az erő a hengerkereket ellenkező irányban igyekszik forgatni. Ha az erő és a teher egyensúlyban vannak, akkor az erő nagysága úgy aránylik a teher nagyságához, mint a henger sugara aránylik a kerék sugarához.

Lejtőkészülék a lejtő törvényének kimutatására

fahengerrel és serpenyővel
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A készülékkel egyszerűen demonstrálható, hogy a változtatható hajlásszögű lejtőn levő mg súlyú test (henger) egyensúlyban való tartásához éppen mg·sinα súlyú testet kell a serpenyőbe tenni (α a lejtő hajlásszöge, amely a lejtő alá helyezett ék eltolásával folyamatosan változtatható).

Tara-mérleg

A mérlegkar a csészékkel együtt egy forgattyú segélyével emelhető vagy süllyeszthető. Mahagonideszkára szerelve 500 gr. horderővel.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A táramérleg tömeg mérésére szolgál. Az egyenlő karú mérleg, amelynek csészéi, serpenyői egyenlő karokon függenek; az egyik csészére a mérendő tárgyat, a másikra a súlysorozat darabjait tesszük. A táramérleg legalább 0,01 g pontosságú. Az ún. ékek kímélése céljából használaton kívül a mérlegkar és a serpenyők alkalmas szerkezettel felemelhetők. Ez az ún. arretálás.

Tizedes mérleg

(hídmérleg) minta fából, az elv megmagyarázására szolgáló minta, beosztással és számozással ellátva.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A készülék a hídmérleg működésének bemutatására szolgál. Lényegében három, egymással összeköttetésben levő emelőből áll. A karok hosszának megfelelő megválasztásával a terhet a serpenyőbe tett, a teher tömegénél tízszer kisebb tömegű testtel egyensúlyozhatjuk ki.

Tizedes mérleg

rendes mérésekre, fényezett tölgyfából, 25 kg. horderővel
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 Nagyobb tömegek mérésére szolgáló mérleg. Lényegében három, egymással összeköttetésben levő emelőből áll. A karok hosszának megfelelő megválasztásával a terhet a serpenyőbe tett, a teher tömegénél tízszer kisebb tömegű testtel egyensúlyozhatjuk ki.

Hegynek futó kettős kúp

fából, fényezve
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A kettőskúp bizonyos feltételek mellett azért képes a lejtőn felfelé haladni, mert tömegközéppontja a „felfelé haladás” során alacsonyabbra kerül. Ez a potenciális energia szempontjából minimum hely, a stabilis egyensúlyi helyzet jellemzője. A meglepő felfelé-haladást a lejtőt alkotó élek által bezárt szög, a kúp nyílásszöge, a lejtő és a vízszintes sík által bezárt szög határozza meg.

Lambrecht féle higrométer

sárgaréz foglalatban
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A levegő relatív nedvességének meghatározására alkalmas eszköz. Fő része egy kifeszített, zsírtalanított hajszál, amelynek hossza a környezet nedvességének hatására megnyúlik. A megnyúlást emelőáttétellel mutatóra viszik, amely egy hitelesített skálán jelzi a relatív nedvességet.

Tanulómérleg

2 hosszúkarú és egy rövidkarú csészével, 250 gr. horderővel, 10 mgr. érzékenységgel.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A tanulómérleg lényegében egy táramérleg. Specialitása, hogy ha a rövidkarú csészét (serpenyőt) használjuk a mérlegkar egyik oldalán, akkor hidrosztatikai mérlegként is funkcionál. Ilyenkor ugyanis erre a csészére akaszthatjuk az ún. archimedesi hengerpárt, és vizsgálhatjuk a folyadékba merülő hengerre ható felhajtóerő nagyságát, kísérletileg bizonyíthatjuk Archimedes törvényét.