Régi korok iskolai kísérleti eszközei

Eszközök a negyedik vitrinben

Hőmérő 3-féle beosztással

34 cm. hosszú, 7 cm. széles fényezett fadeszkára szerelve
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 Higanyos hőmérő, Réaumur-, Celsius- és Fahrenheit skálával ellátva. Az ún. alappontokhoz (olvadó jég, forrásban levő víz) tartozó pontok közötti távolságot Réaumur 80, Celsius 100, Fahrenheit 180 egyenlő részre osztotta be. Az alappontokhoz tartozó értékek rendre: 0, 0 és 32, illetve 80, 100 és 212.

Papin-féle gőzfazék

vörösrézből készült kazánnal, biztosító szeleppel, hőmérővel, 6 atmosphaeráig beosztott Bourdon-féle manométerrel
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A kuktafazék őse. A vörösrézből készült zárt kazánban forralt víz forráspontja 100°C-nál magasabbra emelhető, ha az edényben lévő nyomást megnöveljük a biztosító szelepet működtető karra helyezett súllyal.

Pszichrométer

(légnedvességmérő) August szerint, 2 darab 1/5 fokra beosztott, hitelesített normál-hőmérővel és fémállványnyal
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 Az August-féle pszichrométer vagy más néven hőmérős nedvességmérő két hőmérőből áll. Az egyik hőmérő gömbje száraz, a másikat nedvesen tartják úgy, hogy szövettel veszik körül, amely kis vizes edénybe ér. Ha a levegő nincs telítve vízgőzzel, a víz párolog és a „nedves” hőmérő kevesebbet mutat, mint a száraz. Ezen hőmérsékletek különbségéből kiszámítható a levegő relatív nedvessége, páratartalma.

Daniell-féle higrométer

(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A levegő nedvesség (páratartalom) meghatározására szolgál. A jobb oldali, magasabban lévő gömb szövetére könnyen párolgó folyadékot öntenek. A párolgás annál gyorsabb, minél kisebb a környezet nedvességtartalma. A párolgás következtében az üvegcsőben a folyadék fölötti telített gőz lecsapódik (harmatpont). Mérve a lecsapódás kezdetekor a belső és a külső hőmérsékletet, a különbség alapján empirikus táblázatból (Regnault) a relatív nedvesség meghatározható.

Gőzhenger átmetszeti minta

egészen fémből, vízszintes állásban, vastalapzatra szerelve. Hossza 380 mm, magassága 160 mm
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A dugattyús gőzgép mintája annak szemléltetésére, hogy a magas hőmérsékletű vízgőz belsőenergiáját hogyan lehet mechanikai munkává alakítani. Működése azon alapul, hogy a gőz kitágul és megmozgat egy dugattyút, ezt a haladó mozgást egy mechanizmus általában forgómozgássá alakítja át, mely további gépeket hajt.

Gőzhenger átmetszeti minta

2 üveglemez közé szerelve, vetítésre. Ruggyantacső segélyével dohányfüstöt lehet befújni, mely a vetítésnél a gőzt jelképezvén szépen szemlélteti a gőz által működés közben megtett utat
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A gőzgép működését szemléltető eszköz.

Emeltyű-pyrométer

egészen fémből, egy-egy darab vörösréz-, sárgaréz-, vas- és horganyrúddal
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A pyrométer segítségével tanulmányozható az ún. hosszanti vagy lineáris hőtágulás. A készülékbe helyezett rudak valamelyike az alatta elhelyezett edényben levő spiritusz meggyújtásával melegíthető. A rúd a melegítés hatására megnyúlik, a kismértékű megnyúlás egy áttétel segítségével felnagyítható, mértéke skálán leolvasható. Más fémből készült rúddal megismételve a kísérletet, tanulmányozható a fémek megnyúlásának az anyagi minőségtől való függése: ugyanazon hosszú rudak, ugyanazon hőmérséklet-változás során különböző mértékben tágulnak.

Légtűzszerszám

a légsűrítés következtében fejlődő hő bemutatására, üveghengerrel. Ezen eszköz feltétlenül jól működik. A végén levő fémfoglalat durva rovátkokkal van ellátva, hogy használat közben ne csúszszon. (Használatba vétel előtt a dugattyú kissé megolajozandó)
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A készülékkel azt lehet szemléltetni, hogy a gázon végzett külső munka növeli a gáz belső energiáját, amely a gáz hőmérsékletének hirtelen növekedéseként tapasztalható.

Hőlégmotor

 A Stirling- gép modellje, üzemanyaga levegő, amelynek magas hőmérsékletre hevítésével, annak belső energiáját jellegzetes állapotváltozások után alakítják át mechanikai munkává.