Régi korok iskolai kísérleti eszközei

Eszközök a hatodik vitrinben

Holtz-féle önmegindító megosztási elektromos gép

két 260 mm átmérőjű forgó és egy nagyobb álló üvegkoronggal.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 Elektrosztatikus mező előállítására szolgáló eszköz. fő része két ellentétes irányban forgatható, szigetelő anyagból (pl. ebonit) készült korong. A korongok külső oldalára nagyobb számú fémes vezető (pl. alufólia) van rögzítve (pl. ragasztva). Dörzsölési elektromosság és a két korong közötti töltésmegosztás során töltések választódnak szét, amelyek a fémcsúcsokkal ellátott szívórészekről a konduktorokra kerülnek és felhalmozódnak. A konduktorok közötti feszültség meghaladhatja a 105 voltot is.

Holtz-féle demonstrációs galvanométer

állványon, egyenáramhoz, függőleges síkban, vékony huzalból készült erős tekerccsel.
(Max Kohl Präzisionsmechaniker in Chemnitz, 1910)

 A forgótekercses műszerek csoportjába tartozó műszerben rögzített patkómágnes hengeresen kivájt pólusai és a szintén rögzített lágyvashenger közti keskeny légrésben foroghat a mérendő áramot vivő tekercs. A mutatóval ellátott tekercset két, az áram be- és kivezetésére szolgáló rugó tartja egyensúlyi helyzetben. A tekercs elfordulása (a mutató kitérése) arányos a mérendő áramerősséggel.

Leydeni-palack batéria

hengeres alakú, szétszedhető kivitelben, faszekrényben.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Bp., 1929)

 Töltés tárolására alkalmas eszköz, elektromos töltéssűrítő, nevét a holland városról kapta, ahol Muschenbroch először kísérleteihez alkalmazta. Egy üvegpalack, amelynek oldalát és alját - nem teljes magasságig - kívülről és belülről fémlemezzel bevonnak és megtöltik fémvagdalékkal. Ezek a sűrítő belső és külső fegyverzetei. A belső fegyverzet rézpálcán keresztül egy rézgömbben végződik, az üvegpalack nyílása felett. A palack nyakát szigetelő anyaggal bevonják, hogy a fegyverzetek között vezetés ne jöjjön létre. A palack feltöltése elektromossággal pl. a gömbhöz csatlakoztatott dörzselektromos géppel történhet. Ha a feltöltött palack két fegyverzetét vezetővel összekötjük kisülés következik be, amelyet szikra és csattanás kísér.

Hartmann és Braun rendszerű galvanométer

üvegszekrényben, mely egyúttal ampèreméter és voltméter gyanánt is használható, demonstrációs alak, 2 milliampère és 10 ampère, valamint 100 millivolt és 10 Volt mérésére.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A galvanométer elsősorban gyenge áramok kimutatására szolgáló műszer, amely áramjárta vezető (tekercs) és állandó mágnes (patkó-mágnes) kölcsönhatásán alapul. A permanens mágnes által létrehozott mágneses térben az áramot vezető tekercs elfordul, ez az elfordulás arányos a mérendő áram erősségével, amelyet a tekercs tengelyéhez rögzített mutató jelez.

Kohlrausch-rendszerű voltmérő

egyenáramhoz, szétszedhető szerkezettel, kétoldali leolvasással, üvegszekrényben.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Budapest, 1929)

 A lágyvasas műszer tekercsébe vezetett áram a rugóra függesztett lágyvasrudat mágnesessé teszi, és a tekercs belseje felé húzza annál jobban, minél erősebb a mérendő áram. Az áram irányának megfordításával a rúd mágneses nyomatéka is ellentétes irányú lesz, a vonzó hatás tehát megmarad. Így a műszer váltakozó áram mérésére is alkalmas. A lágyvasas műszerek kisebb érzékenységűek és pontosságúak, skála-beosztásuk nem egyenletes.

Demonstrációs galvanométer (tangens-busszola)

faháromlábon, mint differenciális és asztatikus galvanométer is használható, érzékenysége egy mágnessel kb. 4*10^-5 ampère.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Budapest, 1929)

 A tűs galvanométerek csoportjába tartozó műszer fő része egy függőleges körvezető, amelynek középpontjában vízszintes mágnestű foroghat függőleges tengely körül. Ha a körvezetőn áramot bocsátunk át, akkor a tű a földmágnesség és az áramból származó mágnesség eredőjének irányába áll be. „Abszolút galvanométernek” is nevezik, mivel ismert áramerősségű áramot átbocsátva mágneses térerősség mérésére is alkalmas.

Kolbe-féle elektrométer

átlátszó skálával, kondenzátorral, borostyánkő szigeteléssel.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Budapest, 1929)

 Az elektroszkóp kvantitatív mérésekre alkalmas változata, skálát tartalmaz, külső háza fémház, a leolvasást lehetővé tevő ablakkal ellátva. Az elektrométer elsősorban nem a töltés, hanem a feszültség mérésére használatos.

Kvadráns elektrométer

vezetővé tett kvarcfonálra függesztett piskótával, öncsillapítással.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Budapest, 1929)

 A segéd-teres elektrométerek csoportjába tartozik. A műszerben igen vékony fémszálon függő, piskóta alakú fémfólia négy részre osztott lapos fémdoboz belsejében foroghat. A segédteret a tűre, a mérendő feszültséget az egymással szemben lévő kvadránspárok közé kapcsoljuk. Az ilyen típusú műszer érzékenysége igen nagy (pl. 1m távolságról, tükörleolvasással 10000 mm/V) értéket is elérhet.

Nobili-féle egyszerű galvanométer

asztatikus tűpárral.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Budapest, 1929)

 A XIX. század végének legelterjedtebb galvanométere. Vékony torziós szálon függő kis mágneses tűt sokmenetű tekercs vesz körül. Az érzékenység növelésére és a földmágnesség csökkentésére két egyformán bemágnesezett tűből un. asztatikus tűpárt helyeznek ellentétes polaritással, az egyiket a tekercs belsejébe, a másikat fölé. A tekercsben folyó áram mindkét tűre egy irányú forgatónyomatékot fejt ki, amellyel a torziós szál megcsavarodásából származó nyomaték tart egyensúlyt.

Pohl-rendszerű vetítési galvanométer

egyenáramhoz, üvegskálával, egyenletes beosztással, nagy érzékenységgel.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Budapest, 1929)

 A forgótekercses galvanométerek csoportjába tartozó műszerben rögzített patkómágnes hengeresen kivájt pólusai és a szintén rögzített lágyvashenger közti keskeny légrésben foroghat a mérendő áramot vivő tekercs. A mutatóval ellátott tekercset két, az áram be- és kivezetésére szolgáló rugó tartja egyensúlyi helyzetben. A tekercs elfordulása (a mutató kitérése) arányos a mérendő áramerősséggel.

Elektromos inga

szigetelt állvány két felfüggesztett bodzabélgömbbel.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 Az elektromos állapot tanulmányozására nagyon alkalmas az elektromos inga, amelynél egy vagy két könnyű bodzabél golyó selyemszálon függ. Ha a dörzsölés által elektromossá vált üveg- vagy ebonit-rúddal a golyó felé közelítünk, a golyó a rúd felé közeledik, hozzárve eltávolodik attól, és mindaddig távol marad, amíg a rúd elektromos állapota tart.