Régi korok iskolai kísérleti eszközei

Eszközök a nyolcadik vitrinben

Cagniard de la Tour sziréna

mintája, számlálószerkezettel.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 Függőleges tengelyű fémcső kiszélesedő dobban végződik, amelynek fedelén lyuk-rendszer van. A dob felett egy, a függőleges tengelyen szabadon forgó korong helyezkedik el, amelyen szintén nyílások vannak. A korong forgásakor periódikusan takarja el a dob nyílásait. Ha a csövön nagy sebességű légáramot juttatunk a dobba, akkor a nyílások megfelelő kiképzése (ferde) miatt a korong forgásba jön és a levegőáram erősségétől és a lyuk-sűrűségtől függő magasságú (rezgésszámú) hangot hallunk.

Declinatorium és inclinatorium

egyúttal galvanoszkóp, beosztott félkörrel.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A Föld mágneses térerősségének irányát mérő eszköz,, amely a súlypontján átmenő vízszintes és függőleges tengely körül szabadon foroghat. A műszert libellák segítségével pontosan vízszintesre kell állítani. Függőleges tengely körül addig forgatjuk, míg a tű függőleges helyzetbe kerül. Ekkor a tű forgási síkja merőleges a mágneses meridiánra, azaz a K-Ny-i irányra. Ha ebből a helyzetből 900-kal elforgatjuk a tűt, akkor pontosan a Föld mágneses irányába mutat és az inklináció szöge (a vízszintes sík és a földi mágneses térerősség által bezárt szög) leolvasható. (Deklinációnak a földrajzi és a mágneses É-i irány eltérését nevezzük.)

Elektroszkóp

Kolbe után, réztalpon, illetve ebonit nyéllel.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Budapest, 1929)

 Elektromos állapot kimutatására szolgáló eszköz. Szigetelő állványon lévő függőleges fémrúd tengelyéhez két aranyfüst lemez (vagy tű) van erősítve, a rúd felső részének töltést adva a lemezkék szétágaznak (a tű elfordul), jelezve az elektromos töltés jelenlétét.

Földinduktor

Palmieri után, 300 mm átmérőjű kerek keretre tekercselt 100 menettel, kommutátorral és csúszó-gyűrűvel, vízszintes és függőleges tengely körül forgatható.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Budapest, 1929)

 A földmágneses tér jellemzőinek meghatározására alkalmas készülék. A nagy menetfelületű tekercs a súlypontján átmenő vízszintes és függőleges tengely körül szabadon foroghat

Foucault inga modell

skálázott asztalkával, ívvel az inga felfüggesztésére.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Budapest, 1929)

 Foucault 1851-ben a párizsi Pantheon kupolacsarnokában állította föl a Föld forgásának bizonyítására szolgáló eszközét. A kísérlet elvét tanulmányozhatjuk az inga modell segítségével. Ha az ingát kitérítjük, az egy síkban leng. Ha az inga alatt egy korongot elforgatunk, akkor az inga periódusidejétől és a korong forgási sebességétől függően változik az inga lengésének síkja, amelyet pl. az inga végére erősített jelzőnek a korongra írt ábráiból figyelhetünk meg.

Gőzgép modell vízszintesen fekvő kazánnal

külső fűtéssel, biztosító szeleppel, expanziós kormányművel, 20 mm átmérőjű lendkerékkel.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A dugattyús gőzgépben (Watt 1769) a gőz feszítőereje közvetlenül hengerben levő dugattyút mozgat. A működő modellben a kazánt külső hőforrással (bórszesz-égő) melegítve, a magas hőmérsékletű vízgőz belsőenergiája alakul át mechanikai munkává. A dugattyú haladó mozgását egy mechanizmus általában forgómozgássá alakítja át, mely további gépeket hajt.

Ingaóra

mintája, levehető számlappal.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Bp., 1929)

Elektromos ívlámpa

legjobb minőségű és felette erős szerkezetű, mely hajtócsavarok segélyével minden irányban könnyen mozgatható, 110 - 220 Volt egyen- vagy váltóáramhoz, 5 - 80 Ampère áramerősségig használható.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 Ívkisülés előállítására alkalmas szerkezet, homogén tömör szénrudak között nagy intenzitású (a gyertya fényénél 10000-szer nagyobb fénysűrűségű) fény-jelenséget hozhatunk létre. Mivel a fény nagy részét a szénrudak fehéren izzó két vége, kiváltképpen az anódon képződő kráter bocsátja ki, ezért a pozitív rudat a negatívnál vastagabbra választják. A nagy fényintenzitás miatt vetítésre használták.

Marconi-féle drótnélküli távírókészülék

3 drb szárazlemezzel és 2 kikapcsolóval felszerelve,
mikrométer csavarral beállítható jeladó készülékkel együtt.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A drót nélküli távíró (szikratávíró) a rádió őse. Az adó állomás elektromágnesében a primer körben található Morse-kapcsolóval és a szekunder körben lévő szikraköz segítségével hosszabb-rövidebb hullámvonulatokat sugárzott ki. A vevőállomáson az antenna által felfogott hullámvonulatok jelzésére csengőt használtak, a jelnek megfelelő „szaggatott” működését a vele sorba kapcsolt un. koherer, (üvegcsőben elhelyezett fémreszelék) vezetőképességének a jelhez igazodó változása biztosította.

Morse-távíró

mintája, óraszerkezettel, tapintóval.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Bp., 1929)

 A Morse-táviró (Morse 1837) adóállomásán billentyű lenyomásával rövidebb-hosszabb idejű áramimpulzusokat, „pontokból” és „vonásokból” álló Morse jeleket küldhetünk távvezetéken át a vevőállomás elektromágnesébe. A mágnes a hozzá közel álló emelő egyik karján levő vashorgonyt az áramimpulzusnak megfelelően rövidebb-hosszabb időre magához vonzza, és ezáltal az emelő másik végéhez erősített iron az óraművel mozgatott papírszalagra írja a jeleket.

Ritchie-féle elektromótor

(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 Az áramjárta vezető (tekercs) állandó mágneses térben (patkómágnes) függőleges tengely körül forog, az elektromos energia átalakul mechanikai munkává, egyen- és váltóáramú elektromotorként működik.

Szikrainduktor

mechanikus szaggatóval, Ruhmkorff-féle áramfordítóval, kondenzátorral.
(Erdély és Szabó, tudományos műszergyár, Bp., 1929)

 A kis egyenfeszültséget nagy váltakozó feszültséggé alakítja át. Szerkezete és működése a transzformátoréhoz hasonló. A vasmagos, viszonylag kevés menetszámú tekercsbe (primer) vezetett áramot un. „kalapácsos szaggató” periódikusan megszakítja, ezáltal a sokmenetű szekunder tekercsben nagy, nem szinuszos váltakozó feszültség indukálódik

Sztereoszkóp

nyitott.
(Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)

 A térbeli látást az teszi lehetővé, hogy a két szem ideghártyájára kissé eltérő képek vetítődnek, mert a két szem különböző helyről nézi a tárgyakat. A sztereoszkópban két, kissé eltérő helyről készült fényképet helyeznek el. A két prizmaszerű lencsén átnézve a képeket, térben látjuk azokat. A „nézőkéhez” tartozó 150 ábra a világ nevezetes műemlékeit, egzotikus tájait mutatja.