Kérdések
Feleletválasztós teszt
1. Mi az intenzív lézerfény és anyag kölcsönhatása nemperturbatív leírásának lényege?
a) Amennyiben rendelkezésünkre állnak a lézerrel kölcsönható töltés mozgásegyenletének (Schrödinger-, Klein-Gordon- vagy Dirac-egyenlet) EGZAKT megoldásai, akkor ezáltal ezt a kölcsönhatást ‘végtelenedrendig’ figyelembe vehetjük, és az egyéb (pl. atomi kötőpotenciál) kölcsönhatásokat viszont perturbációként kezeljük.
b) Amennyiben nem állnak rendelkezésünkre a lézerrel kölcsönható töltés mozgásegyenletének (Schrödinger-, Klein-Gordon- vagy Dirac-egyenlet) EGZAKT megoldásai, akkor ezáltal ezt a kölcsönhatást ‘végtelenedrendig’ figyelembe vehetjük, és az egyéb (pl. atomi kötőpotenciál) kölcsönhatásokat viszont perturbációként kezeljük.
Feleletválasztós teszt
2. Mi az ún. ’külsőtér-közelítés’ lényege a kvantum-elektrodinamikában?
a) Az intenzív lézerfény és atomok, molekulák kölcsönhatásának leírására csaknem kizárólagosan az ún. szemiklasszikus elméletet használják. A lézerfényt klasszikus elektromágneses hullámnak tekintik és az elektront hullámmechanikával írják le. Ez azt jelenti, hogy a lézerfényt ‘külsőtér-közelítéssel’ vesszük figyelembe, tehát a lézerfényt reprezentáló Maxwell-tér egyszer s mindenkorra adott, a kölcsönható töltés általi visszahatás nincs figyelembevéve.
b) Az intenzív lézerfény és atomok, molekulák kölcsönhatásának leírására csaknem kizárólagosan az ún. szemiklasszikus elméletet használják. A lézerfényt relativisztikus elektromágneses hullámnak tekintik és az elektront hullámmechanikával írják le. Ez azt jelenti, hogy a lézerfényt ‘külsőtér-közelítéssel’ vesszük figyelembe, tehát a lézerfényt reprezentáló Maxwell-tér egyszer s mindenkorra adott, a kölcsönható töltés általi visszahatás nincs figyelembevéve.
Feleletválasztós teszt
3. Hogyan jelenik meg a >>foton<< és a >>többfotonos folyamatok<< fogalma a lézer-anyag kölcsönhatás Volkov-állapotokon alapuló leírása ?
a) Egy tetszőleges időfüggő elektromos térben mozgó elektron Schrödinger-egyenletének megoldását egzaktul meghatározhatjuk. Amennyiben ez a külső tér w=2pn körfrekvenciájú szinuszos rezgés, akkor az elektron hullámfüggvényében megjelenő nhn energia-oldalsávokhoz n-fotonos emissziós ill. abszorciós folyamatok asszociálhatók.
b) Egy tetszőleges időfüggő elektromos térben mozgó elektron Schrödinger-egyenletének megoldását egzaktul meghatározhatjuk. Amennyiben ez a külső tér w=pn körfrekvenciájú szinuszos rezgés, akkor az elektron hullámfüggvényében megjelenő nhn energia-oldalsávokhoz n-fotonos emissziós ill. abszorciós folyamatok asszociálhatók.
Feleletválasztós teszt
4. Mi a lényeges (kvantitatív) különbség a lineáris polarizációjú és a cirkuláris polarizációjú lézerfénnyel kölcsönható elektron Gordon-Volkov-állapotai között?
a) A cirkuláris polarizáció esetén az A2=(2A02) kifejezés konstans, és így duplafrekvenciás (sin2wt) kifejezés kerül az exponensbe, s ez az ’oldalsávok’ eloszlásában is számottevő különbséget jelent.
b) A cirkuláris polarizáció esetén az A2=(2A02) kifejezés konstans, és így duplafrekvenciás (sin2wt) kifejezés nem lép fel az exponensben, s ez az ’oldalsávok’ eloszlásában is számottevő különbséget jelent.
Feleletválasztós teszt
5. Mi a A Gordon–Volkov-állapotokhoz kapcsolódó ‘optikailag indukált szintszerkezet’?
a) A fénnyel való kölcsönhatás során létrejön egy ún. optikailag indukált energia-szintszerkezet. A kezdeti Ep energia a 4DEp (vagy 5DEp ) AC Stark-energiával eltolódik, és erre egyenközű (a ‘fotonenergiával’ elválasztott) szintszerkezet rakódik.
b) A fénnyel való kölcsönhatás során létrejön egy ún. optikailag indukált energia-szintszerkezet. A kezdeti Ep energia a DEp (vagy 2DEp ) AC Stark-energiával eltolódik, és erre egyenközű (a ‘fotonenergiával’ elválasztott) szintszerkezet rakódik.
c) Egyik válasz sem helyes.
Feleletválasztós teszt
6. Mikor tanulmányozható az optikailag indukált szintszerkezet kísérletileg is?
a) Az optikailag indukált szintek valóságos állapotokká válásához egy ‘harmadik test’-re van szükség.
b) Az optikailag indukált szintek valóságos állapotokká válásához meg kell szüntetni a ‘harmadik test’ hatását.
c) Egyik válasz sem helyes.