Kérdések

a) Pálya, folytonos mező ill. hullámtér, kvantált tér 

b) Pálya, folytonos mező ill. hullámtér

c) Pálya, folytonos mező ill. hullámtér, kvantált tér, töltésgradiens

a) A Maxwell-tér és ponttöltés, ill. a Maxwell-tér és töltetlen részecskék kölcsönhatását leíró módszerek.

b) A ponttöltés, ill. a Maxwell-tér és Schrödinger-tér (relativisztikus esetben Klein-Gordon- vagy Dirac- tér) kölcsönhatását leíró módszerek.

c) A Maxwell-tér és ponttöltés, ill. a Maxwell-tér és Schrödinger-tér (relativisztikus esetben Klein-Gordon- vagy Dirac- tér) kölcsönhatását leíró módszerek.

a) A dimenziótlan intenzitásparaméter a lézertér és a kötöttnek feltételezett elektron kölcsönhatásának erősségét fejezi ki.

b) A dimenziótlan intenzitásparaméter a lézertér és a szabadnak feltételezett elektron kölcsönhatásának erősségét fejezi ki.

c) A dimenziótlan intenzitásparaméter a lézertér és a szabadnak és a kötöttnek feltételezett elektron kölcsönhatásának erősségét fejezi ki.

a) A ‘ponderomotoros potenciál’ a lézertérrel kölcsönható elektron oszcillációja kinetikus energiájának időátlaga.

b) A ‘ponderomotoros potenciál’ a lézertérrel kölcsönható elektron oszcillációja kinetikus energiájának térbeli átlaga.

a) Optikai frekvenciájú sugárzások esetében a 10¹⁸ W/cm² intenzitásértéknél az elektronoszcilláció sebességamplitúdója közel kerül a vákuumbeli fénysebességhez, és a térbeli oszcilláció amplitúdója sokkal kisebb a lézer hullámhosszánál.

b) Optikai frekvenciájú sugárzások esetében a 10¹⁸ W/cm² intenzitásértéknél az elektronoszcilláció sebességamplitúdója közel kerül a vákuumbeli fénysebességhez, és a térbeli oszcilláció amplitúdója sokkal kisebb a lézer hullámhosszánál.

a) A nemrelativisztikus  közelítés és a dipólközelítés érvényességi köre szabad elektron és intenzív lézerfény kölcsönhatás esetében a kritikus intenzitásúnál lényegesen kisebb intezitású terekkel való kölcsönhatások. 

b) A nemrelativisztikus  közelítés és a dipólközelítés érvényességi köre szabad elektron és intenzív lézerfény kölcsönhatás esetében a kritikus intenzitásúnál lényegesen nagyobb intezitású terekkel való kölcsönhatások. 

c) Egyik válasz sem helyes.

a) A burkolófüggvény az impulzus időbeli lefutását írja le, amely a vivőfrekvenciás oszcillációra szuperponálódik a sugárzás centrális frekvenciájával. 

b) A burkolófüggvény az impulzus időbeli lefutását írja le, amelyre a vivőfrekvenciás oszcilláció szuperponálódik a sugárzás centrális frekvenciájával. 

c) Egyik válasz sem helyes.

a) A tapasztalat szerint a vivő-burkoló fáziskülönbség nem játszik lényeges szerepet a nemlineáris folyamatoknál, ha a burkoló karakterisztikus ideje jóval nagyobb a vivőhullám periódusidejénél.

b) A tapasztalat szerint a vivő-burkoló fáziskülönbség nem játszik lényeges szerepet a nemlineáris folyamatoknál, ha a burkoló karakterisztikus ideje jóval kisebb a vivőhullám periódusidejénél.

c) Egyik válasz sem helyes.

a) A modulációs függvény az optikában jól ismert  >>láthatósággal<<  analóg mennyiség, tehát a fázis változásakor bekövetkező relatív modulációs mélységet jellemzi számszerűen. 

b) A modulációs függvény az optikában jól ismert  >>töréssel<<  analóg mennyiség, tehát a fázis változásakor bekövetkező relatív modulációs mélységet jellemzi számszerűen. 

c) Egyik válasz sem helyes

a) Lineáris folyamatok esetén a vivő-burkoló fáziskülönbség akkor játszat jelentős szerepet, ha a target a vivőfrekvenciánál jóval nagyobb, valamely magas frekvenciára rezonál.

b) Lineáris folyamatok esetén a vivő-burkoló fáziskülönbség akkor játszat jelentős szerepet, ha a target a vivőfrekvenciánál jóval kisebb, valamely alacsony frekvenciára rezonál.

c) Egyik válasz sem helyes.