a) Átlátszó anyagok lézerindukált hátsóoldali nedves maratása (LIBWE)

A lézerindukált hátsóoldali nedves maratás folyamata

Maratási mélység az impulzusszám függvényében különböző energiasűrűségek esetén

b) Átlátszó anyagok lézerindukált hátsóoldali száraz maratása (LIBDE)

Kísérleti elrendezés átlátszó anyagok lézeres hátsóoldali száraz maratására (baloldal)

és a besugárzott ezüst filmmel fedett kvarclap fényképe (jobboldal)

A maratási gödrök keresztmetszete és 3D-s profilométeres képe

A maratási mélység az energiasűrűség függvényében (a) és a maratási küszöb értékének grafikus becslése (b)

A következő ábra bemutatja kvarc esetére a számított legnagyobb hőmérsékletet, a megolvadt réteg vastagságát és a mért maratási mélységet az energiasűrűség függvényében a 40-320 mJ/cm² tartományon:

A hőmérsékletszámítások eredménye

A maratási gödrök aljának atomi erő mikroszkópos képe különböző energiasűrűségek alkalmazása esetén.

A képeken feltüntettem az aktuális felületekre vonatkozó Ra érdességi paraméterek értékét.

A maratási gödrök szélének AFM-es képei

c) Szubmikrométeres struktúra készítése LIBDE módszerrel

A rács maratáshoz alkalmazott kétsugaras interferenciás elrendezés

LIBDE-vel kvarclapba mart rácsok atomi erő mikroszkópos képei.

Az alkalmazott beesési szögek: 14^o(a) és 30^o(b) voltak.

Kvarc mintába mart rácsok keresztmetszeti képei. Az alkalmazott beesési szögek: 14^o(a) és 30^o(b) voltak.

d) LIBDE látható fénnyel

A maratási gödrök keresztmetszeti képe különböző energiasűrűségű besugárzások alkalmazása esetén.

Maratási mélység az energiasűrűség függvényében.

A LIBDE és a LIBWE maratási sebességének összehasonlítása irodalmi adatok alapján.

Fémfelületek lézeres besugárzása

Az alkalmazott kísérleti elrendezés.

A kezeletlen felületeken mért értékekre normált reflexiós spektrumok a három fém esetén

100 impulzussal történő besugárzás után különböző energiasűrűségek alkalmazása mellett.

Az 550 nm-es normált reflexió függése a lézer energiasűrűségétől 100 impulzus esetén (a) és a 

reflexió függése a felületet ért impulzusok számától 190 mJ/cm² energiasűrűség alkalmazása esetén (b).

Különböző energiasűrűségeknél 100 impulzus után kialakuló felületi mintázat.

190 mJ/cm² energiasűrűségnél különböző impulzusszám esetén kialakuló felületi struktúrák.

A légköri korom aeroszolok klimatikus hatásaira vonatkozó legújabb tudományos összegzés szerint a légköri szálló por tömegkoncentrációjában elhanyagolható hányaddal rendelkező korom a második legfontosabb antropogén eredetű éghajlati kényszerrel bíró légköri összetevő. Egyedül a CO₂ globális, átlagos hőmérséklet emelő hatása nagyobb, mint a koromé. Jelentőségét tovább növeli, hogy ezen összetevő felelős a sugárzásos egyensúly számolásánál fellépő bizonytalanságok döntő hányadáért. A korom aeroszolok sajátos fizikai-kémiai tulajdonságainak jobb megértése, laboratóriumi körülmények közötti standardizált előállítása kiemelt jelentőségű tudományos célkitűzés. A légkörbe kerülő korom aeroszolok fizikai sajátosságai (spektrálátviteli függvénye, méreteloszlása és morfológiája) jelentős mértékben függnek a keletkezés körülményeitől (C/O arány, hőmérséklet, stb), illetve a keletkezésükkor és a légköri életidejük alatt fennálló meteorológiai és légkörkémiai folyamatoktól. Jelenleg több, a gyakorlatban is alkalmazott, standardizált koromgenerálási eljárást alkalmaznak a légköri korom laboratóriumi modelljéül (pl.: szikrakisülésen és szénhidrogének égetésén alapuló), de ezek egyike sem képes a keletkezést vagy a légköri hatásokat befolyásoló paramétereket egymástól függetlenül modellezni. A lézeres abláción alapuló koromgenerátor egyedülálló és egymástól független módon alkalmas különböző égetési hőmérsékletekhez tartozó, eltérő méreteloszlású és morfológiájú korom aeroszolok előállítására. A módszer lehetőséget biztosít a generált aeroszolok karakterisztikus fizikai sajátosságainak, úgymint méreteloszlás, morfológia és abszorpciós spektrum vizsgálatára. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy a kutatócsoportban alkalmazott eljárás alkalmas háztartási szenek égetése során keletkezett korom aeroszolok laboratóriumi modellezésére.

Lézeres ablációs mérési elrendezés koromgenerálásra. A
generált koromrészecskék karakterizálására használt detektorok:
4λ-PAS (fotoakusztikus korommérô), SMPS (differenciális mozgékonyság
szerinti részecskeszeparátor + kondenzációs részecskeszámláló),
TEOM (kúpos elemû oszcilláló mikromérleg).
 


Az abláció működési paramétereinek – a) lézerenergia b)
áramlási sebesség, c) háttérgáz-összetétel – hatása a generált részecskék
méreteloszlására, illetve d) TEM (transzmissziós elektronmikroszkóp)
felvételek a különböző méretű részecskékről.
 


Lézeres ablációval generált elemi szén és eltérô kémiai
összetétellel rendelkezô háztartásiszén-aeroszolok fotoakusztikusan
mért abszorpciós spektruma.

a) MAPLE (Matrix Assisted Pulsed Laser Evaporation)

Az előreirányuló lézeres átvitelre ( LIFT)és a MAPLE-DW-re szolgáló elrendezés vázlata (DW - Direct Writing).

b) Trichoderma spórák lézeres átvitele (AFA-LIFT - Absorbing Film Assisted Laser Induced Forward Transfer)

Biológiai anyagok átvitelére alkalmazott AFA-LIFT elrendezés vázlata.

Az AFA-LIFT folyamatának vizsgálatára használt gyorsfényképező rendszer vázlata.

Anyageltávozás folyamata a spórákkal borított donor felületéről.

c) Élő sejtek lézeres átvitele

AFA-LIFT során Asztroglia sejteket tartalmazó oldat kilövelléséről készített képsorozat. 

Az akceptor lapot eltávolítottuk a zavartalan megfigyelés érdekében.