A fizika egyetemi szintű oktatása a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Szegedre településével (1921) indult, amikor nemzetközi hírű tudósok kerültek Szegedre. Az általuk megalapozott szegedi fizikai iskola ma is sok szeretettel várja a fizikával kapcsolatos tudományok iránt érdeklődőket.
A szegedi fizika története bővebben...



A többciklusú képzésről

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással együtt megkezdődött a felsőoktatási rendszerek uniós összehangolása is. Az egységes Európában a felsőoktatás többciklusú lesz. Az első szint az alapdiploma megszerzése. Az angolszász hagyományoknak megfelelően szokás ezt BSc -képzésnek, Bachelor fokozatnak is nevezni. Fizika alapszakon a képzés 6 félév.
A fizika alapszakról
A szakirányokról

A szakirányos hallgatók alapdiplomája a szakirányú végzettséget tanúsító betétlappal egészül ki. A kutató és tanári szakirányok amellett, hogy a speciális ismeretanyag átadásával segítik a képzésből kilépő hallgatók elhelyezkedését, fizikából megalapozzák a különböző mesterszakok képzését.

A többciklusú képzési rendszerben a Fizika alapszak (BSc) választását javasoljuk mindazoknak, akik számára vonzó a

• a kísérleti fizika,
  
• az elméleti fizika,
  
• a matematikai fizika,
  
• a csillagászat,
  
• a bio- és környezetfizika,
  
• a számítógépes fizika,
  
• az orvosi fizika,
  
• a tanári pálya,

vagy éppen a fizika gyakorlati alkalmazásaira kíváncsiak. A természettudományos alapismeretekhez, a szakmai törzsanyaghoz tartozó tárgyak ismeretköreinek aktualitására, oktatásának magas szintjére az oktatásban résztvevő oktató-, kutatógárda a garancia.

A mesterképzés (MSc-képzés, master-fokozat) során a hallgatók tudományos igényű ismereteket szereznek a fizika és alkalmazásai területén. A kétéves MSc képzés végén - sikeres záróvizsga esetén - a hallgatók mester szintű diplomát kapnak.

A végzett hallgatók legjobbjai az SZTE Doktori Iskolájába nyerhetnek felvételt, ahol a 6 féléves  doktori képzés után megszerezhetik a doktori (PhD) fokozatot.

Az egyetemen a tantárgyak felvétele, és a vizsgákra jelentkezés elektronikusan történik az Egységes tanulmányi Rendszer (ETR) keretében. Az ETR nyilvános felületein (nem kell azonosítóval belépni) megtekinthetők a képzési tervek, és a féléves órarendek.
ETR - képzési programok, félévi órarendek

Kutatás
A tudományos diákköri munka keretében a hallgatóknak lehetõségük nyílik bekapcsolódni a tudományos kutatásokba. A kutatási témák között központi szerepet játszik a nagy intenzitású és nagyon rövid idõtartamú fényimpulzusokat elõállító lézerek fejlesztése és alkalmazása orvosi, ipari, anyag- és környezettudományi területen. Az élõvilág jelenségeinek fizikai alapjaival, vagyis a biofizikával kapcsolatos kutatások szintén ezen tanszékcsoport keretén belül folynak. A Szegedi Csillagvizsgálóban lehetõség nyílik csillagászati megfigyelésekre, ill. a világegyetem szerkezetének megismerésére vonatkozó kutatások is végezhetõk. Az atomok, molekulák és a fény modern kvantumelméletével, matematikai és statisztikus fizikai problémákkal, anyagtudománnyal és a gravitációt leíró általános relativitáselmélettel foglalkozó vizsgálatok teszik átfogóvá az itt folyó tudományos munkát. A kutatásokban fontos szerepet játszanak a számítógépes problémamegoldó módszerek és szimulációk is. Az egyetemi évek alatt a hallgatók kutatási eredményeiket hazai és külföldi konferenciákon mutathatják be, illetve folyóiratokban publikálhatják. A kiemelkedõ tanulmányi eredményû hallgatók számára - a Tanszékcsoport szerteágazó külföldi kapcsolatai révén - lehetõség nyílik neves európai és amerikai egyetemeken résztanulmányok folytatására.

Budó verseny HírlevélJátsszunk fizikát!Fizika napja 2010Portréfilm Bor Zsoltról az MTV-n Beszámítási jegyzék (MSc)BSc Záróvizsga Fizika BSc benchmark Fizika BSc kérdőív