SZTE | TTIK | Fizikai Intézet | Egyetemi Könyvtár | ETR | CooSpace | Telefonkönyv | |

Általános információ

Tanszékvezető
Dr. Fehér László
egyetemi tanár, az MTA doktora
Tanszéki iroda
Varga Erika ügyintéző
Cím: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 84-86.
[Térkép és megközelítés ]
Tel/fax: +(62) 544 368

Munkatársak

Oktatók
Dr. Fehér László
tanszékvezető
egyetemi tanár, az MTA doktora
szoba: 234/C, tel: 54-4811
www.staff.u-szeged.hu/~lfeher/
Dr. Benedict Mihály
tanszékvezető helyettes
egyetemi tanár, az MTA doktora
szoba: 234/B, tel: 54-4369
www.staff.u-szeged.hu/~benedict/
Dr. Czirják Attila
tud. munkatárs
c. egyetemi docens, PhD
félállásban
szoba: 234/A, tel: 54-4807
www.staff.u-szeged.hu/~czirjak/
Dr. Dömötör Piroska
tanársegéd
szoba: 229, tel: 54-4813
titan.physx.u-szeged.hu/~dpiroska/
Dr. Földi Péter
egyetemi docens, PhD
félállásban
szoba: 234/A, tel: 54-4807
titan.physx.u-szeged.hu/~foldi/
Dr. Gergely Árpád László
egyetemi tanár, az MTA doktora
félállásban
szoba: 232, tel: 54-4529
www.staff.u-szeged.hu/~gergely/
Dr. Gyémánt Iván
ny. egyetemi docens
a fizikai tudomány kandidátusa
szoba: 228, tel: 54-4282
www.staff.u-szeged.hu/~gyemant/
Dr. Iglói Ferenc
egyetemi tanár, az MTA doktora
félállásban
szoba: 228, tel: 54-4282
www.szfki.hu/~igloi/
Dr. Keresztes Zoltán
egyetemi adjunktus, PhD
félállásban
szoba: 229, tel: 54-4813
Dr. Papp György
ny. egyetemi docens, a fizikai tudomány kandidátusa
szoba: 229, tel: 54-4813
www.staff.u-szeged.hu/~pgy/
       
Doktoranduszok, predoktori ösztöndíjasok, demonstrátorok
Galzó Ákos Ferenc
MSc hallgató, demonstrátor
galzoakos@ gmail. com
Gábor Bence
MSc hallgató, demonstrátor
gabbence95@ gmail. com
Gombkötő Ákos
PhD hallgató
gombk.ak@ gmail. com
Görbe Tamás Ferenc
predoktor
szoba: 231, tel: 54-4809
www.staff.u-szeged.hu/~tfgorbe/
Hack Szabolcs
PhD hallgató
Hack.Szabolcs@physx. u-szeged. hu
Kószó Eszter
MSc hallgató, demonstrátor
koszesz94@ gmail. com
Magashegyi István
PhD hallgató
Majorosi Szilárd
predoktor
szoba: 230, tel: 54-4663
Racskó Bence
MSc hallgató, demonstrátor
daeron806@ gmail. com
Roósz Gergő
predoktor
szoba: 231, tel: 54-4809
www.stud.u-szeged.hu/Roosz.Gergo/
Szabó Lóránt Zsolt
predoktor
szoba: 231, tel: 54-4809
www.staff.u-szeged.hu/~szlzs/
 
       
Korábbi munkatársak és vendégoktatók
Dr. Bogár Ferenc
tud. főmunkatárs
c. egyetemi docens, PhD
tel: 54-4593
www.staff.u-szeged.hu/~bogar/
Dr. Paragi Gábor
tud. főmunkatárs, PhD
paragi@ sol. cc. u-szeged.hu
tel: 54-4593
www.mdche.u-szeged.hu/supra/index.php?page=ParagiG
Dr. Varga Zsuzsanna
ny. egyetemi docens
Dr. Varró Sándor
MTA Wigner FK SZFI
tud. tanácsadó
egyetemi magántanár
az MTA doktora
www.szfki.hu/~vs/
       
Adminisztratív munkatársak
Varga Erika
ügyintéző
szoba: 227, tel: 54-4368
Zergényi Jánosné
hivatalsegéd
szoba: 227, tel: 54-4368
     
Néhány korábbi hallgatónk
Dr. Ayadi Viktor
Dr. Horváth Zsolt
Dr. Juhász Róbert
Dr. Karsai Márton
Dr. Kálmán Orsolya
Dr. Kovács Zoltán
Dr. Mikóczi Balázs
Dr. Paragi Gábor
Dr. Pusztai Béla Gábor
Dr. Serényi Tamás
Dr. Szaszkó-Bogár Viktor

Oktatás


Információk


Alapképzés (BSc)


Mesterképzés (MSc)


Doktori képzés (PhD)


Tudományos Diákkör (TDK)


Jegyzetek


Hallgatóink munkáiból


Demonstrátori pályázat (2016-2017. tanév I. félévre)


Az Elméleti Fizikai Tanszék szívesen veszi MSc hallgatók jelentkezését demonstrátori pozíció betöltésére a következő tárgyak oktatásában:

  • Lineáris algebra fizikusoknak
  • Elméleti mechanika
  • egyéb elméleti fizikai tárgy
Érdeklődő hallgatók a tanszékvezetőnek küldött e-mailben vagy személyesen jelentkezzenek!

Fehér László, 2016. április 29.


Nyári szakmai gyakorlat az Elméleti Fizikai Tanszéken (2017)



Aktuális témakiírások az Elméleti Fizikai Tanszéken


Attoszekundumos fizika (Czirják Attila)

Erős és rövid lézerimpulzusok és atomok kölcsönhatását felhasználva attoszekundumos fényimpulzusok állíthatóak elő, amelyek új távlatokat nyitottak a fény-anyag kölcsönhatás vizsgálatában, pl. a szegedi ELI-ben is fog üzemelni ilyen fényforrás. A gyakorlat célja megismerkedni a téma alapjaival, és elindítani a hallgató saját elméleti vagy numerikus (TDK illetve szakdolgozati) kutatási témáját.

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.


A fázistér geometriája és Hamilton-rendszerek integrálhatósága (Fehér László)

Ismerkedés az elméleti-analitikus mechanika haladóbb matematikai eszköztárának elemeivel, integrálható Hamilton-rendszerek alapjai, ilyen rendszerek néhány példája és konstrukciójuk módszerei.

Előismeret: Jeles/jó érdemjegyek matematika és elméleti-fizika tárgyakból, matematikai-fizikai érdeklődés, szakszöveg olvasáshoz elegendő angol nyelvtudás.


Időfüggő nanoelektronikai problémák (Földi Péter)

Az utóbbi időkben a kísérleti technológia fejlődése lehetővé tette szilárdtest rendszerekben a töltéshordozók PHz sebességű kontrollját. A gyakorlat folyamán betekintést nyerhetünk ezeknek az ultragyors folyamatoknak a dinamikájába, miközben a transzportfolyamatok leírásának alapjaival is megismerkedünk. Fő célunk a lézerimpulzussal létrehozott áramok kvantummechanikai leírása. Az elsajátított módszerek szilárdtest rendszerek mellett általánosabb szóráselméleti problémák kezelésére is alkalmasak.

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.


Gravitációs hullámok (Gergely Árpád László, Keresztes Zoltán, Tápai Márton és Kun Emma)

A gravitációs hullámokat az általános relativitáselmélet 100 éve jósolta meg, közvetlen kimutatásukat a LIGO Tudományos Kollaboráció a közelmúltban jelentette be, ebben a munkában a kutatócsoportunk is részt vett. Gravitációs hullámok az erős gravitációs téridő tartományokból érkezhetnek hozzánk. Ilyenek az Ősrobbanás előtti inflációs korszak, illetve az összeolvadó feketelyuk-párosok. A gravitációs hullámok analitikus (perturbatív) és numerikus módszerekkel tanulmányozhatók. A nyári gyakorlat során a hallgatók az irodalom feldolgozása és számolási / programozási feladatok végrehajtásán keresztül ismerkednek a területtel.

A felvehető gyakorlatok:
- Egzakt hengerszimmetrikus gravitációs hullámok értelmezése (Gergely Árpád László)
Rövid leírás: A hallgató feladata az Einstein és Rosen által talált hengerszimmetrikus vákuum-megoldás megértése, valamint annak fizikai interpretációja fénysebességgel terjedő gravitációs energia, azaz gravitációs hullámként.
- Téridő régiók illesztése térszerű és időszerű hiperfelületek mentén (Keresztes Zoltán)
Rövid leírás: A nyári gyakorlat során a hallgató megismerkedik a Einstein-egyenletek különböző téridő-régiókbeli megoldásainak egymáshoz illeszthetőségével. Disztribúciónális anyagi mezők hiányában az illeszthetőség megköveteli a felületen indukált metrika és a felület külső görbületének folytonosságait a felületen való áthaladás során. Néhány példán keresztül, a hallgató tárgyalja a téridő régiók illesztését.
- Alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok forrásainak keresése relativisztikus részecskenyalábokban (Kun Emma)
Rövid leírás: A hallgató feladata egy periodikus szerkezetű részecskenyalábbal rendelkező aktív galaxismag rádió-interferometriai adatainak feldolgozása és elemzése, az eredményül kapott nyaláb-kinematika szupernagy tömegű fekete lyuk kettős jelenlétével való kompatibilitásának vizsgálata.
- Gravitációs hullámformák programozása és paraméterbecslése a LIGO Tudományos Kollaboráció számára (Tápai Márton)
Rövid leírás: A hallgató feladata megismerkedni a gravitációs hullámok matematikai leírásával és a LIGO tudományos kollaboráció C és Python nyelven írt programcsomagjaival, elsősorban a gravitációs hullámforma generálással és az elemző szoftverekkel.

Előismeret: Angol nyelvtudás, számolási és programozási készség, szakmai alkalmasság megítélése személyes elbeszélgetés során.


A bolyongás problémája és egyszerű fizikai alkalmazásai (Iglói Ferenc)

A bolyongással kapcsolatos legegyszerűbb eredmények áttekintése után azok általánosításait és egyszerű fizikai alkalmazásait kell áttanulmányozni.

Előismeret: Nincs.


Szakdolgozati (BSc) témakiírások az Elméleti Fizikai Tanszéken (2017)



Aktuális témakiírások az Elméleti Fizikai Tanszéken


Kölcsönható töltésrendszer mozgásegyenlete a késleltetés figyelembe vételével (Benedict Mihály)

Mozgó töltések rendszere nem konzervatív, a mágneses erő sebességfüggő, és a mozgó töltés által keltett mező is változik. A mozgás Newton-féle leírása helyett ilyen bonyolult esetben a Lagrange-Hamilton formalizmus alkalmazása vezethet eredményre. A feladat a megfelelő mozgásegyenletek tanulmányozása.

Irodalom: Landau-Lifsic: Elméleti Fizika II, Jackson: Klasszikus Elektrodinamika

Előismeret: Elméleti mechanika, Elektrodinamika, Angol nyelvismeret szükséges


A fény pályaimpulzusnyomatékának klasszikus elektrodinamikai tárgyalása (Benedict Mihály)

A Maxwell egyenletek jól ismert síkhullám megoldásán túl számos további megoldása van, amelyek sajátossága, hogy a polarizációs tulajdonságaik által meghatározott perdületen túlmenően is szállíthatnak kvantált impulzusnyomatékot. A feladat ezeknek a hullámformáknak a tanulmányozása.

Előismeret: Elméleti mechanika, Elektrodinamika, Angol nyelvismeret szükséges


A Toda molekula: egy nevezetes klasszikus integrálható rendszer (Fehér László)

Egzaktul megoldható sokrészecske rendszerek talán legtöbbet kutatott osztályát alkotják a Toda rendszerek, amelyek egy dimenzióban mozgó, exponenciális függvénnyel adott potenciállal kölcsönható tömegpontokat írnak le. Bár az ezek között is legegyszerűbb "Toda molekula" tanulmányozása kb. 40 éve folyik, a téma manapság is érdekes matematikai-fizikai kérdések forrása. A hallgató feladata a Toda rendszerekkel és általánosításaikkal kapcsolatos ismeretek elsajátítása és áttekintése után a nyitott kérdések tisztán elméleti, analitikus vizsgálata, amelyre még intenzívebb módon később TDK illetve MSc dolgozat készítése is lehetőséget nyújthat.

Előismeret: Matematikai készség és érdeklődés, "analitikus mechanika" tárgy előzetes teljesítése minimum négyes érdemjeggyel, angol nyelvtudás irodalmazáshoz

Vállalt hallgatói létszám: 1 hallgató


Időfüggő kvantummechanikai problémák (Földi Péter)

Külső terek hatására egy kvantumrendszer dinamikáját meghatározó Hamilton-operátor gyakran explicit időfüggéssel rendelkezik. A tervezett munka ilyen rendszerek időfejlődésének a megismerésére irányul, párhuzamosan alkalmazott, egymást kiegészítő analitikus és numerikus módszerekkel. Az eszközkészlet elsajátítása és az alapvető modellek megismerése jó kiindulópontot szolgáltat lézerrel kölcsönható atomi, molekuláris vagy nanoméretű rendszerek vizsgálatához, de szilárdtestfizikai transzportproblémák megoldásához is.

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából


Gravitációs szabadsági fokok a skalár-tenzor elméletekben (Gergely Árpád László)

Az általános relativitáselméletet általánosító legegyszerűbb gravitációs elméletek a metrikus tenzor mellett egy skalármezőt is tartalmaznak. Amennyiben a skalármező dinamikájára egyszerű egyenlet vonatkozik (Jordan frame) a metrikára az Einstein-egyenletnél bonyolultabb egyenlet adódik. Konformis átskálázás után lehetséges azonban olyan metrikát találni, melyre az Einstein egyenlet vonatkozik (Einstein frame), ebben az esetben viszont a skalármező dinamikája bonyolultabb. A szakirodalomban elterjedt állítás, hogy a kétféle leírás ekvivalens fizikához vezet, nevezetesen a gravitációs szabadsági fokok azonosak. A szakdolgozat célja a kétféle leírásban adódó gravitációs hullámok összehasonlítása, különös tekintettel a skalár-tenzor elméletekben fellépő ötféle polarizációra.

Előismeret: Elemi differenciálgeometria, általános relativitáselmélet, és angol nyelv


A bolyongás problémája és egyszerű fizikai alkalmazásai (Iglói Ferenc)

A bolyongással kapcsolatos legegyszerübb eredmények áttekintése után azok általánosításait és egyszerű fizikai alkalmazásait kell áttanulmányozni.


Spin-dominált hullámforma fáziskorrekcióinak vizsgálata (Gergely Árpád László és Keresztes Zoltán)

A spin-dominált hullámformák a jelentősen eltérő tömegekkel rendelkező fekete lyuk kettősök által kisugárzott gravitációs hullámokat modellezik. A szakdolgozat célja e hullámformák 2.5, 3, 3.5 poszt-newtoni rendű fáziskorrekcióinak a meglévő (fázisban 2 poszt-newtoni rendig pontos) hullámforma kódba történő implementálása és a korrekcióknak a hullámformákra gyakorolt hatásainak tanulmányozása.

Előismeret: Differenciálgeometriai és általános relativitáselméleti alapok, angol nyelv ismeret


Diplomamunka (MSc) témakiírások az Elméleti Fizikai Tanszéken (2017)



Aktuális témakiírások az Elméleti Fizikai Tanszéken


Kölcsönható töltésrendszer mozgásegyenlete a késleltetés figyelembe vételével (Benedict Mihály)

Mozgó töltések rendszere nem konzervatív, a mágneses erő sebességfüggő, és a mozgó töltés által keltett mező is változik. A mozgás Newton-féle leírása helyett ilyen bonyolult esetben a Lagrange-Hamilton formalizmus alkalmazása vezethet eredményre. A feladat a megfelelő mozgásegyenletek tanulmányozása.

Irodalom: Landau-Lifsic: Elméleti Fizika II, Jackson: Klasszikus Elektrodinamika

Előismeret: Elméleti mechanika, Elektrodinamika, angol nyelvismeret szükséges.


A fény pályaimpulzusnyomatékának klasszikus elektrodinamikai tárgyalása (Benedict Mihály)

A Maxwell egyenletek jól ismert síkhullám megoldásán túl számos további megoldása van, amelyek sajátossága, hogy a polarizációs tulajdonságaik által meghatározott perdületen túlmenően is szállíthatnak kvantált impulzusnyomatékot. A feladat ezeknek a hullámformáknak a tanulmányozása.

Előismeret: Elméleti mechanika, Elektrodinamika, angol nyelvismeret szükséges.


Relativisztikus integrálható sokrészecske-rendszerek (Fehér László)

1986-ban Ruijsenaars és Schneider felfedezték, hogy bizonyos relativisztikusan invariáns mezőegyenletek (pl. az ún. sine-Gordon egyenlet) részecskeszerű, szoliton megoldásait véges szabadsági fokú klasszikus és kvantummechanikai rendszerekkel lehet modellezni. Ezek a modellek tetszőleges részecskeszám esetén egzaktul megoldhatóak. A diplomamunka célja a háttérismeretek elsajátítása után a Ruijsenaars-Schneider modellek olyan aktuális kérdéseinek vizsgálata, amelyek csoportelméleti és analitikus mechanikai módszerekkel tárgyalhatóak.

Előismeret: "Analitikus mechanika" és "Szimmetriák a fizikában" tárgyak minimum jó szintű teljesítése, matematikai-fizikai affinitás, angol nyelvtudás.


Időfüggő kvantummechanikai problémák (Földi Péter)

Külső terek hatására egy kvantumrendszer dinamikáját meghatározó Hamilton-operátor gyakran explicit időfüggéssel rendelkezik. A tervezett munka ilyen rendszerek időfejlődésének a megismerésére irányul, párhuzamosan alkalmazott, egymást kiegészítő analitikus és numerikus módszerekkel. Az eszközkészlet elsajátítása és az alapvető modellek megismerése jó kiindulópontot szolgáltat lézerrel kölcsönható atomi, molekuláris vagy nanoméretű rendszerek vizsgálatához, de szilárdtestfizikai transzportproblémák megoldásához is.

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.


Fekete lyukak vizualizációjával kapcsolatos jelenségek a skalár-tenzor elméletekben (Gergely Árpád László)

A fekete lyukak bár definíció szerint láthatatlanok, jelentős hatással vannak elektromágneses sugárzást kibocsájtó környezetükre. A hatás megnyilvánulhat a fénypályák elhajlásában (gravitációs lencsézés), a körülötte keringő plazmakorong sugárzásában és az általa keltett mágneses tér kialakításában, mely nagyenergiás részecskékből álló jet kialakulásához vezet. Ezen folyamatok látványos szemléltetését láthattuk nemrég az Interstellar filmben, de ezeket komoly szakcikkek is ismertetik. A diplomamunka célja a jelenségkör megértése, majd kiterjesztése az Einstein gravitációelméletét általánosító legegyszerűbb gravitációs elméletekben megjelenő fekete lyukakra.

Előismeret: Bevezetés az általános relativitáselméletbe előadás jó vagy jeles elvégzése, angol nyelvtudás.


Határátmenetek tulajdonságai elektromágneses és gravitációs terekben, plazmákban (Gergely Árpád László)

Különböző közegeket elválasztó határfelületeken való áthaladáskor az elektromágneses és gravitációs térmennyiségek egyik része folytonosan változik, másik része ugrást szenved el, melynek nagyságát a felületi forrás határozza meg. Hasonló jelenségek következnek be plazmában is, ha két plazmaréteg áramlási sebessége különböző. Utóbbi esetben ismert jelenség a Kelvin-Helmholtz instabilitás, mely látványos atmoszférikus jelenségekhez is vezet. A diplomammunka célja az említett jelenségek rendszerezése majd a Kelvin-Helmholtz instabilitás analógiáinak keresése gravitációs rendszerekben (például lökéshullámok által elválasztott kozmikus tartományokban).

Előismeret: Elektrodinamika és Bevezetés az általános relativitáselméletbe előadások jó vagy jeles elvégzése, angol nyelvtudás.


Sötét anyag modellek vizsgálata galaktikus forgásgörbék és diszperziós sebességek segítségével (Gergely Árpád László és Keresztes Zoltán)

A galaxisokat nagyméretű, a barionikus komponensnél átlagban tízszer nagyobb tömegű, láthatatlan sötét anyag halo dominálja. Ennek tanulmányozása a látszó komponensek keringési sebességének és a sebesség diszperziójának vizsgálatán keresztül lehetséges. A diplomamunka célja a módszerek elsajátítása, az általános sebességdiszperziós modellek analitikus és numerikus vizsgálata, valamint konkrét sötét anyag modellek tesztelése.

Előismeret: Bevezetés az általános relativitáselméletbe előadás jó vagy jeles elvégzése, angol nyelvtudás, programozási készség (Maple, C, Gnuplot).


Rendezetlen kvantum spinláncok renormálása (Iglói Ferenc)

Kvantum rendszerek alapállapotában T=0 hőmérsékleten bekövetkező fázisátalakulások erősen befolyásolják ezen rendszerek alacsonyhőmérsékletű termodinamikai viselkedését. A mintába befagyott rendezetlenség jelenlétében vizsgáljuk ezen fázisátalakulás tulajdonságait. Az egyszerűség kedvéért egydimenzióban dolgozunk és a renormálási csoport módszer különböző variánsait használjuk. Analitikus számolásokat és numerikus, számítógépes vizsgálatokat is végzünk.

Előismeret: Kvantummechanika és statisztikus fizika jeles/jó jegyekkel, angol nyelvtudás az irodalmazáshoz.


Spines részecske mozgása forgó fekete lyuk téridőben (Keresztes Zoltán)

A kompakt kettős rendszerek mozgásának tárgyalása több évtizedre tekint vissza. Ennek ellenére egészen napjainkig fedeznek fel új típusú pályamozgásokat. Igen érdekes példák erre azok a nagy excentricitású pályák, amelyeken a pericentrum közelében a sokkal kisebb tömegű próbatest igen közel kerül a központi nagytömegű objektumhoz. A pericentrum elfordulás pedig olyan sebes, hogy annak környezetében tartózkodva a próbatest többször körbejárja a nagyobb tömegűt, amíg újra megtudja közelíteni az apocentrumot. Ennek eredményeképpen több levelű lóhereszerű pályák rajzolódnak ki. E ráközelítő-pörgő ("zoom-whirl") pályákat 2002-ben fedezték fel abban a határesetben, amikor a próbatest sajátperdülete (spinje) elhanyagolható a másikéhoz képest (próbarészecske geodetikus mozgása Kerr-téridőben). A diplomamunka céljai: i) megállapítani, hogyan módosítja a próbarészecske spinje a ráközelítő-pörgő pályákat, ii) a spin irányának numerikus fejlesztése a Mathisson–Papapetrou–Dixon-egyenletek alapján.

Előismeret: Bevezetés az általános relativitáselméletbe előadás jó vagy jeles elvégzése, angol nyelvtudás.


Fizikus Teaház - Bemutatkozik az Elméleti Fizikai Tanszék


  • Mikor? 2015. április 1. (szerda) 18:00
  • Hol? Bay Zoltán Tanterem (BO-202-3)

Tervezett program (~10-15 perces előadások)

  • Gyémánt Iván: Lánczos Kornél élete [Előadás]
  • Czirják Attila: Atomok és fény kölcsönhatása femto- és attoszekundumos időskálán [Előadás]
  • Roósz Gergő: Rendeződés és dinamika soktest rendszerekben [Előadás]
  • Gergely Árpád László, Keresztes Zoltán: Gravitáció és kozmológia [Előadás]
  • Fehér László: Szimmetriák és integrálhatóság [Előadás]
  • Papp György: Alacsony dimenziós elektronok

Beharangozó

Rendezvényünk fő célja az Elméleti Fizikai Tanszéken folyó kutatások bemutatása, amellyel informálni szeretnénk a Nyári szakmai gyakorlat, Projektmunka, TDK, Szakdolgozat vagy Diplomamunka lehetőségek iránt érdeklődő hallgatóinkat:

  • Mit és hogyan csinál a fizikus, különös tekintettel az elméleti fizikus?
  • Hallgatóként milyen munkához lehet csatlakozni?
  • Milyen előismeretek, készségek és képességek szükségesek ehhez?
Közvetlen, kötetlen hangú rendezvényünkre minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Kutatás


Tanszékünk munkatársainak főbb kutatási területei

Atomok és fény kvantumelmélete Gravitációelmélet
     
Integrálható rendszerek Statisztikus fizika


Integrálható rendszerek (Fehér László és diákjai)

Egzaktul megoldható ("integrálható") modellek fontos szerepet játszanak a fizika szinte minden ágában. A megoldhatóság hátterében általában valamilyen szimmetria áll, amely az integrálható rendszerek extrém matematikai szépségét is garantálja. Fehér László kutatásai hosszú idő óta erre a területre esnek, Kepler-szerű rendszerektől kezdve konform térelméleti modelleken és szimmetria algebráikon át szoliton egyenletek és klasszikus dinamikai Yang-Baxter struktúrák vizsgálatáig. Az utóbbi évek kiemelt témája Calogero-Moser-Sutherland és Ruijsenaars-Schneider típusú egydimenziós sokrészecske rendszerek leírása. Ezek a modellek a fizika számos területén megjelennek és sok szálon kapcsolódnak a matematika érdekes fejezeteihez. A kutatás fő célja a modellek és dualitási relációik egységes csoportelméleti értelmezésének kidolgozása, elsősorban hamiltoni redukciós módszerek alkalmazásával.


A hamiltoni redukció és Ruijsenaars dualitás geometriája
Válogatott publikációk
  1. B. Cordani, L. Fehér and P.A. Horváthy, Kepler-type dynamical symmetries of long-range monopole interactions, J. Math. Phys. 31, 202-211 (1990). [PDF]
  2. J. Balog, L. Fehér, L. O'Raifeartaigh, P. Forgács and A. Wipf, Toda theory and W-algebra from a gauged WZNW point of view, Ann. Phys. (N. Y.) 203, 76-136 (1990). [PDF]
  3. L. Fehér, L. O'Raifeartaigh, P. Ruelle, I. Tsutsui and A. Wipf, On Hamiltonian reductions of the Wess-Zumino-Novikov-Witten theories, Phys. Rep. 222, 1-64 (1992). [PDF]
  4. L. Fehér, J. Harnad and I. Marshall, Generalized Drinfeld-Sokolov reductions and KdV type hierarchies, Commun. Math. Phys. 154, 181-214 (1993). arXiv:hep-th/9210037
  5. F. Delduc and L. Fehér, Regular conjugacy classes in the Weyl group and integrable hierarchies, J. Phys. A: Math. Gen. 28, 5843-5882 (1995). arXiv:hep-th/9410203
  6. J. de Boer and L. Fehér, Wakimoto realizations of current algebras: an explicit construction, Commun. Math. Phys. 189, 759-793 (1997). arXiv:hep-th/9611083
  7. J. Balog, L. Fehér and L. Palla, Chiral extensions of the WZNW phase space, Poisson-Lie symmetries and groupoids, Nucl. Phys. B 568, 503-542 (2000). arXiv:hep-th/9910046
  8. L. Fehér, I. Tsutsui and T. Fülöp, Inequivalent quantizations of the three-particle Calogero model constructed by separation of variables, Nucl. Phys. B 715, 713-757 (2005). arXiv:math-ph/0412095
  9. L. Fehér and B.G. Pusztai, A class of Calogero type reductions of free motion on a simple Lie group, Lett. Math. Phys. 79, 263-277 (2007). arXiv:math-ph/0609085
  10. L. Fehér and C. Klimcik, Self-duality of the compactified Ruijsenaars-Schneider system from quasi-Hamiltonian reduction, Nucl. Phys. B 860, 464-515 (2012). arXiv:1101.1759 [math-ph]

Publikációk


Az alább látható listán a tanszék munkatársai által az utóbbi 10 évben publikált tudományos közleményeket gyűjtőttük össze. A lista a Magyar Tudományos Művek Tára adatbázis alapján készült, ahol korábban publikált cikkek és kutatók egyéni publikációs listái is megtalálhatók.

Szeminárium


Aktuális szeminárium

Legközelebb az őszi félév elején


Korábbi szemináriumok

2017. május 18. (csütörtök) 13:00

Előadó: Van Leeuwen-Polner Mónika (SZTE, Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék; ELI-Alps)
Cím: Ultrarövid elektromágneses impulzusok szórása két párhuzamosan elhelyezett fémrétegen: A sugárzási visszahatás és az időkésleltetés szerepe
Kivonat | Előadás

2017. április 13. (csütörtök) 13:00

Előadó: Görbe Tamás Ferenc (SZTE, Elméleti Fizikai Tanszék)
Cím: Calogero-Ruijsenaars típusú integrálható rendszerek
Kivonat | Előadás

2017. április 5. (szerda) 15:00

Előadó: Pitrik József (BME, Analízis Tanszék)
Cím: Entrópiák és divergenciák
Kivonat | Előadás

2017. március 29. (szerda) 15:00

Előadó: Simon Ruijsenaars (Department of Applied Mathematics, University of Leeds, UK)
Cím: A relativistic conical function and its descendants
Kivonat | Előadás (angolul)

2017. március 16. (csütörtök) 13:00

Előadó: Balog János (Wigner FK, RMI)
Cím: Effektív potenciál a relativisztikus szóráselméletben
Kivonat | Előadás

2017. február 23. (csütörtök) 13:00

Előadó: Tóth Gábor Zsolt (Wigner FK, RMI)
Cím: Megmaradó áramok konstrukciója mértékelméletekben rögzített háttér esetén
Kivonat | Előadás

2017. február 9. (csütörtök) 13:00

Előadó: Barna Imre (Wigner FK, RMI; ELI-Alps)
Cím: Hélium ionizációja
Kivonat

2016. december 1. (csütörtök) 13:00

Előadó: Vecsernyés Péter (Wigner FK, RMI)
Cím: Mi történik egy mérés során? - Weinberg válaszol
Kivonat | Előadás

2016. november 11. (péntek) 13:00 (Intézeti szeminárium)

Előadó: Heiko Rieger (Theoretische Physik, Universitat des Saarlandes, az SZTE díszdoktora /2016./)
Cím: Biophyics of Killing - Theory and Experiment
Kivonat (angolul)

2016. november 10. (csütörtök) 13:00

Előadó: Vibók Ágnes (Debreceni Egyetem, Elméleti Fizikai Tanszék)
Cím: Fénnyel indukált ultragyors dinamikai folyamatok molekuláris rendszerekben
Kivonat | Előadás

2016. november 3. (csütörtök) 13:00

Előadó: Apagyi Barnabás (BME, Elméleti Fizikai Tanszék)
Cím: Inverz kvantum szórás
Kivonat | Előadás

2016. október 27. (csütörtök) 13:00

Előadó: Patkós András (ELTE, Atomfizikai Tanszék)
Cím: A sötét anyag (és a sötét energia) kihívása
Kivonat | Előadás

2016. október 13. (csütörtök) 13:00

Előadó: Iglói Ferenc (MTA Wigner FK, SZTE Elm. Fiz. Tansz.)
Cím: Hogy kerül a topológia a szilárdtestfizikába? A 2016. évi fizikai Nobel-díj
Kivonat | Előadás

2016. október 6. (csütörtök) 13:00

Előadó: Varró Sándor (MTA Wigner FK, ELI-ALPS)
Cím: A foton fázisoperátora mint Haar-integrál a Blaschke-csoporton
Kivonat | Előadás

2016. szeptember 29. (csütörtök) 13:00

Előadó: Ayadi Viktor (MTA Wigner FK)
Cím: Koherencia és kvantum-klasszikus megfeleltetés ultragyors lézer-atom kölcsönhatásban
Kivonat | Előadás

2016. szeptember 22. (csütörtök) 13:00

Előadó: Érdi Bálint (ELTE, Csillagászati Tanszék)
Cím: A sárkánykonfigurációk
Egy megoldás csodái

Kivonat | Előadás

2016. szeptember 8. (csütörtök) 13:00

Előadó: Roósz Gergő (MTA Wigner FK)
Cím: Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája
Kivonat | Előadás

2016. április 14. (csütörtök) 13:00

Előadó: Majorosi Szilárd (SzTE, Elm. Fiz. Tansz.)
Cím: Időfüggő Schrödinger-egyenlet pontos numerikus megoldása szinguláris Coulomb potenciál esetén
Kivonat

2016. április 7. (csütörtök) 13:00

Előadó: Barna Imre Ferenc (MTA Wigner FK)
Cím: Nemlineáris parciális differenciálegyenletek önhasonló analízise
Kivonat

2016. március 3. (csütörtök) 13:00

Előadó: Juhász Róbert (MTA Wigner FK)
Cím: Hosszú hatótávolságú, rendezetlen rendszerek kritikus viselkedése
Kivonat | Előadás

2016. február 18. (csütörtök) 13:00

Előadó: Katz Sándor (ELTE, Elméleti Fizikai Tanszék)
Cím: A tömeg eredete a látható világegyetemben
Kivonat | Előadás

2016. február 4. (csütörtök) 13:00

Előadó: Mati Péter (ELI ALPS)
Cím: Soft photon resummation in QED and the Bloch Nordsieck model
Kivonat | Előadás

2015. december 17. (csütörtök) 13:00

Előadó: Szabó Lóránt Zsolt (SZTE Elm. Fiz. Tansz.)
Cím: Időfüggő kvantumos szórási folyamatok
Kivonat | Előadás

2015. december 3. (csütörtök) 13:00

Előadó: Lukács Árpád (MTA Wigner FK, RMI, Budapest)
Cím: Síkhullám mint vonósugár
Kivonat | Előadás

2015. november 12. (csütörtök) 13:00

Előadó: Csörgő Tamás (MTA Wigner FK, Budapest és KRF, Gyöngyös)
Cím: Kvantum-optikai módszerek a nagyenergiás részecske- és magfizikában
Kivonat | Előadás

2015. október 29. (csütörtök) 13:00

Előadó: Mikóczi Balázs (Wigner FK, Budapest)
Cím: Forgó testek mozgása az általános relativitáselméletben
Kivonat | Előadás

2015. október 15. (csütörtök) 13:00

Előadó: Gyenge Ádám (Rényi Intézet, Budapest)
Cím: Cayley-októniók és a G2 Lie-csoport
Kivonat | Előadás

2015. szeptember 17. (csütörtök) 13:00

Előadó: Néda Zoltán (Babeş-Bolyai Tudomanyegyetem, Fizika Kar)
Cím: Kinetikus érdesedés egy visszahúzódó folyadékhártya peremén
Kivonat

2015. szeptember 3. (csütörtök) 13:00

Előadó: Balog János (Wigner FK, RMI)
Cím: Y és T rendszerek rács Wess-Zumino-Witten reprezentációja
Kivonat

2015. május 27. (szerda) 15:00

Előadó: I. Marshall (Faculty of Mathematics, HSE, Moscow)
Cím: A new model in the Calogero-Ruijsenaars family
Kivonat (angolul)

2015. május 14. (csütörtök) 13:00

Előadó: Kónya Gábor (Wigner FK, SZFI)
Cím: Egy optikai rezonátorba helyezett Bose-Einstein kondenzátum polariton lágy módusának bomlása

2015. május 7. (csütörtök) 13:00

Előadó: L.D. Faddeev (St. Petersburg Dept. of Steklov Math. Inst.)
Cím: The new life of integrability
Kivonat (angolul) | Előadás

2015. április 23. (csütörtök) 14:00

Előadó: Bucz Gábor (SZTE, Elméleti Fizikai Tanszék, PhD hallgató)
Cím: Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata
Kivonat | Előadás

2015. március 26. (csütörtök) 13:00

Előadó: Rácz István (Wigner FK, RMI)
Cím: Szabadsági fokok az Einstein-féle gravitációelméletben
Kivonat | Előadás

2015. március 19. (csütörtök) 13:00

Előadó: Zaránd Gergely (BME, Elméleti Fizika Tanszék)
Cím: Mott skyrmionok, avagy hogyan stabilizálhatunk topológiai gerjesztéseket erős kölcsönhatással
Kivonat (angolul) | Előadás

2015. március 12. (csütörtök) 13:00

Előadó: Pályi András (ELTE, Anyagfizikai Tanszék)
Cím: Pauli-blokád szén nanocsövekben
Kivonat

2015. február 26. (csütörtök) 13:00

Előadó: Dömötör Piroska (SZTE, Elméleti Fizikai Tanszék)
Cím: Forgó molekulák áthaladása apertúrán: egy egyszerű kvantummechanikai modell
Kivonat | Előadás

2015. február 12. (csütörtök) 13:00

Előadó: Bajnok Zoltán (Wigner FK, RMI)
Cím: A mérték/gravitáció dualitás
Kivonat | Előadás
Szemináriumok 2014-ben
Szemináriumok 2013-ban

Szemináriumi naptár

A szegedi Elméleti Fizikai Tanszék története


Előzmények, további olvasmányok

A Szegedi Tudományegyetem története
A fizika Szegeden [Az Intézeti honlapon]

      Az alábbi történeti összefoglaló a 90 éves a szegedi természettudományi képzés című egyetemi kiadványban jelent meg 2011-ben.


Az Elméleti Fizikai Tanszék

Nyomtatóbarát változat

      Az Elméleti Fizikai Tanszék első vezetője Ortvay Rudolf (1885–1945) volt. Ortvay Rudolf Farkas Gyula (1847–1930) tanítványa a kolozsvári egyetemen. Ortvay Rudolf élete hosszú ideig összeforrt a Ferencz József Tudományegyetemmel. Egyetemi tanulmányait Göttingenben fejezte be, ahol abban az időben elsősorban a matematika volt felülmúlhatatlan: David Hilbert, Hermann Minkowski és Felix Klein hatása végigkísérte Ortvayt egész pályáján. 1909-ben Tangl Károly professzor meghívására Kolozsvárra ment asszisztensnek. A tanári munka mellett a folyadékok dielektromos állandója nyomásfüggésével foglalkozott. Ebből írta doktori disszertációját, de érdeklődése az elméleti fizikához húzta. Ösztöndíjjal Zürichben Peter Debye mellett, majd Münchenben Arnold Sommerfeld mellett dolgozott. 1915-ben magántanári kinevezést kapott, és ugyanebben az évben a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula helyére nevezték ki nyilvános rendkívüli tanárnak a Ferencz József Tudományegyetemen. Az egyetemmel ő is Pestre költözik. 1920 őszén nyilvános rendes tanár lesz, Szegeden az egyetem megnyitásától, 1921-től látta el az Elméleti Fizikai Intézet vezetői teendőit. Kezdetben nem adta fel budapesti lakását, ingázott a két város között, de mind több szállal kötődött a szegedi egyetem életéhez. Az 1923/24-es tanévben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja lett. 1924 és 1927 között ő szerkesztette a szegedi Acta természettudományi értekezéseit. Oktatói munkásságának legjelentősebb fejezete Szegeden a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe című előadássorozata. (Érdekességként megemlítjük, hogy ezt az előadást József Attila, az 1924/25-ös tanévben az egyetem hallgatója is felvette az indexébe). Az előadások anyagát könyv formában is megjelentette, sőt akadémiai székfoglalójául is ennek a könyvnek az ismertetését választotta 1925-ben. Szegedi működése 1928-ban szakadt meg, amikor a budapesti Elméleti Fizikai Intézet igazgatója lett, Fröhlich Izidor helyén. A munkát ott folytatta, ahol abbahagyta Szegeden, de a budapesti egyetem helyzetéből következően jóval több lehetőség birtokában tovább alapozta a korszerű magyar elméleti fizikát.
      Ortvay távozása után átmenetileg a Kísérleti Fizikai Intézet akkori vezetője, Fröhlich Pál (1889–1949) látta el az Elméleti Fizikai Tanszék vezetői teendőit is, majd 1930-ban az akkorra már jelentős tudományos sikereket elért fizikust, Bay Zoltánt (1900–1992) hívta meg az egyetem. Bay Zoltán egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd doktorálását követően ösztöndíjasként négy évet töltött Berlinben. Tudományos tevékenységét ez idő alatt a Physikalisch- Technische Reichsanstaltban, valamint a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében fejtette ki. Az aktív nitrogénre vonatkozó kutatásai során e gázban spektroszkópiai úton szabad nitrogénatomokat mutatott ki. Vizsgálati eredményeit idézni kezdte a nemzetközi szakirodalom. Eredményesek voltak a hidrogénmolekula folytonos ultraibolya spektrumára vonatkozó vizsgálatai is. Ezen a területen mutatkozott meg először Bay Zoltánnak az az adottsága, amely pályafutása során mindvégig jellemezte: rendkívüli áttekintő képességével meglátta a tisztán tudományos kutatás alkalmas eredményeiben a felhasználás lehetőségét, és kiváló gyakorlati érzékkel fejlesztette találmánnyá a technika szférájába átültetett gondolatot. A tanszékvezetői székét elfoglaló fiatal professzor nem tagadta meg a kísérleti fizika iránti elkötelezettségét, és a rendelkezésére álló szerény lehetőségek között laboratóriumot rendezett be magának a jelenlegi Kísérleti Fizikai Tanszék második emeletén. A témát és a kísérleti technikát készen hozta Berlinből. Ottani utolsó vizsgálatai, melyről már idehaza a Mathematikai és Physikai Lapokban számolt be, ritkított gázokban létrehozott nagyintenzitású áramlökésekre vonatkoztak. A Szegeden elvégzett vizsgálatok igazolták Bay még Berlinben megfogalmazott sejtését: az intermittáló áramlökések által kiváltott színkép jellegét a nagy áramintenzitások határozzák meg. Az eredményen túlmenően a kifejlesztett kísérleti technika értékes segédeszközül szolgált azoknak a kutatóknak, akik az ívkisülésben lejátszódó egyéb jelenségek vizsgálatával foglalkoztak. Az eszköz alkalmas volt ugyanis olyan nagy áramerősségek rövid időtartamú előállítására, amelyeket folyamatos üzemben, laboratóriumi méretű kisülési cső nem viselne el. 1934 júniusában Bay megírt egy teljesen elméleti fizikai tárgyú cikket, amelyben kis elmozdulások mechanikai úton való felnagyításával foglalkozott. Nagyítóeszközül csuklónégyszöget választva, megvizsgálta a rendszer kinetikáját, valamint az elérhető szögnagyítás mértékét. A dolgozat klasszikus mechanikai probléma kifejtésének tűnt, a gyakorlati alkalmazás legcsekélyebb lehetősége nélkül. Ugyanez év végén azonban megjelent az Orvosi Hetilap 50. számában egy cikk Bay Zoltán tollából, Egy új rendszerű elektrokardiográphról címmel. A dolog előzménye az, hogy Purjesz Béla és Rusznyák István belgyógyászokkal beszélgetve azokat a fogyatékosságokat feszegették, melyek a korábbi, a szíváramokat erősítés nélkül kijelző EKG-k használhatóságát korlátozzák. A két orvosprofesszor ösztönzésére és tanácsai alapján egy olyan elektrokardiográfot szerkeszt, amely felhasználja a rádiócsöves erősítőtechnikát. Bay Szegeden kezdte művelni azt a kutatási területet, amelynek problémaköre hosszú évtizedekre lekötötte érdeklődését. A témaválasztás nem előzmények nélküli. Berlinben került kapcsolatba Walther Wilhelm Bothéval (1891–1957), aki 1925-ben végezte el – Geigerrel együtt – a Compton-effektusra vonatkozó klasszikus kísérletét. Bay a sugárzás szórásának általánosabb problematikáját kezdte vizsgálni a saját építésű Geiger-Müller-számlálókkal. A nagyteljesítményű eszköz tényleges megépítésére azonban már Bay új munkahelyének laboratóriumában került sor. 1936-ban ugyanis elfogadta az egyeteminél lényegesen kedvezőbb kutatási lehetőségeket kínáló Egyesült Izzó ajánlatát, ahol megbízást kapott a gyártelep kutatólaboratóriumának vezetésére.
      Bay Zoltán után átmenetileg újra Fröhlich Pál lett a tanszékvezető, majd az 1939–40-es tanévben őt Gombás Pál (1909–1971) követte, aki 1941-ben az egyetemvisszahelyezéssel Kolozsvárra került.
      Széll Kálmán (1884–1952) – 1940-től haláláig vezette az Elméleti Fizikai Tanszéket – tudományos pályáját a hazai és külföldi egyetemeken folytatott tanulmányainak befejezése után, 1910-ben kezdte meg azoknak a részletes vizsgálatoknak a közzétételével, amelyeket a termoelektromos jelenségek termodinamikai kapcsolatainak felderítése terén végzett. Kutatómunkáját ezután két és fél évtizedes gimnáziumi tanári tevékenysége közben is rendszeresen folytatta. Főleg a statisztikai mechanika diszciplínája kötötte le érdeklődését, s számos figyelemre méltó eredményt tartalmazó dolgozata jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban a gázok és a sugárzás energiaingadozásairól, valamint a két- és többatomos gázok rotációs és rezgési entrópiájáról. Miután 1936-ban egyetemi szakelőadóvá, majd egyetemi tanárrá nevezték ki, elsőrendű feladatának tartotta az elméleti fizika csaknem egész területét felölelő előadásainak gondos kidolgozását. A nagy felelősséget és elfoglaltságot jelentő egyetemi oktatással párhuzamosan végezte tudományos kutatásait; nevezetesen, több tanulmányban foglalkozott a gázoknak az újabb kvantumstatisztika szerinti viselkedésével, tragikus halála előtt pedig a kritikus ingadozások elméletéről szóló munkájának befejezésén dolgozott. Nemcsak mint tudományos kutató, mint a statisztikai fizika elismerten kiváló művelője, és nemcsak mint a tudomány fejlődésével az előadásaiban is lépést tartó, hallgatóit mindenben segítő és támogató professzor szerzett magának nagy érdemeket, hanem mint a tudomány eredményeinek lelkes ismertetője, szélesebb körökhöz szóló közvetítője is.
      Széll Kálmán halála után, 1952-ben Horváth János (1922–1970) a debreceni egyetemről került a szegedi Elméleti Fizikai Tanszék élére. Szegedre hívásában döntő szerepe volt Budó Ágostonnak és egykori tanárának, Szőkefalvi-Nagy Béla professzornak. Horváth János 1944-ben Szegeden szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát, 1942 és 45 között díjas gyakornoka, 1944 novemberétől 1945 februárjáig megbízott vezetője volt a szegedi egyetem Elméleti Fizikai Tanszékének. Ezután Gombás Pál ajánlásával a Műegyetem Kémiai Fizikai Tanszékén, majd Szalay Sándor meghívására a debreceni egyetem Orvoskari Fizikai Intézetében dolgozott. Az elméleti fizika nagyon különböző területein tevékenykedett, és ért el jelentős tudományos eredményeket. Kezdetben a kvantumkémiai és általában az atomfizikai többtest-probléma vizsgálatába kapcsolódott be. 1948 óta a tanszéken működött ugyanis a vegyész végzettségű Pauncz Rezső (1920–), aki az országban elsőként vezette be a képzésbe a Kvantumkémia tantárgyat. A Gombás Pál és iskolája által kifejlesztett módszereket alkalmazták és fejlesztették tovább. Pauncz Rezső pályája meredeken ívelt fel 1956 után, amikor is külföldre távozott. Horváth János érdeklődése ezután a differenciálgeometrián alapuló fizikai térelméletek felé fordult. Az 50-es években az elemi részek rendszerezésének munkájába kapcsolódott be a nemlokális térelméletek keretei között, később ebből önállóan továbblépve a vonalelem-geometriák által adott matematikai lehetőségek fizikai felhasználásával foglalkozott. Könyveit és jegyzeteit (közülük talán legismertebbek a Termodinamika és statisztikai mechanika és az Optika) sok évfolyam fizikus és tanárszakos hallgatói használták. Tanítványai szerették és tisztelték, csodálták nagy tudását, sokoldalúságát, szigorát. Előadásaiban a fizika színes, élő világként bontakozott ki, nemcsak a fizika ismerete, hanem szeretete is sugárzott róla. Élénk nemzetközi tudományos levelezést folytatott. Sokrétű és eredményes tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenységet fejtett ki. Elévülhetetlen szerepet játszott a fizikus szak 1966-os szegedi elindításában. Hosszú éveken át tagja volt az Akadémia Fizikai Bizottságának. Életének 48 éve során csaknem húsz évet dolgozott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád Megyei Csoportjában, előbb elnökségi tagként, majd elnökként.
      1970-ben, Horváth János halála után Gilde Ferenc (1928–) vette át a tanszék vezetését. Működése ideje alatt folytatódtak a nagy hagyományokra visszatekintő kvantumkémiai kutatások (Berencz Ferenc, Maráz Vilmos), majd a 70-es évek közepétől nagyobb hangsúlyt kaptak a szilárdtestfizikában is alkalmazható módszerek, továbbá megkezdődött a fémklaszterek elektronszerkezetének és az elektron-molekula rugalmas ütközéseknek a tanulmányozása (Benedict Mihály, Gyémánt Iván, Papp György, Varga Zsuzsanna). A 80-as évek elejétől egyre jelentősebbé vált a sugárzásanyag kölcsönhatás vizsgálata (Benedict Mihály), és sikeres kutatások folytak a fotoszintetizáló rendszerek elektrontranszport-folyamatának tanulmányozása terén is (Vass Imre).
      1983-ban a kvantumkémia kiváló kutatóját, Kapuy Ede (1928–1999) professzort hívták meg az Elméleti Fizikai Tanszék élére, és ezzel ismét fellendült – a térbelileg kiterjedt rendszerek vizsgálatán belül – olyan kvantumkémiai módszerek kidolgozása és konkrét alkalmazása, amelyek az elektronkorrelációt is figyelembe veszik. Jelentős eredmények születtek a lokális és nemlokális hatások szétválasztása, továbbá egy nyílt héjú önkonzisztens módszer kifejlesztése terén (Kapuy Ede, Bartha Ferenc, Bogár Ferenc). A 90-es évek elején került a tanszékre – a Statisztikus fizika tantárgy óraadójaként – Iglói Ferenc, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Kapuy professzor nyugdíjba vonulása után, 1993-ban a tanszékvezetői székben először Gyémánt Iván (1944–), majd Benedict Mihály (1948–) követték egy-egy félévre és Iglói Ferenc (1952–) két félévre mint megbízott tanszékvezetők.
      1995–2008 között, Gyémánt Iván tanszékvezetése alatt sikeresen folytatódott a kicserélődés, a korreláció és a polarizáció szerepének tanulmányozása a sűrűségfunkcionál elméletben, a belső héj ionizációs energiák kiszámításában, az elektron-molekula ütközésekben, valamint a fémklaszterekben (Gyémánt Iván, Varga Zsuzsa), és fontos eredmények születtek a félvezetők elektrontranszportjának elméletében (Papp György). Emellett a tanszék kutatási témái sokrétűbbé váltak, amit erősített az új rendszerű doktori (PhD) képzés elindulása is. Minden évben egy vagy két új doktorandusz kapcsolódott be az itt folyó oktatásba és kutatásba. A fokozat megszerzését követően közülük többen a hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek oktatói és/vagy kutatói lettek. Iglói Ferenc és tanítványai kiemelkedő eredményeket értek el a statisztikus fizikában, nevezetesen az inhomogén, rendezetlen rendszerek vizsgálatában, a fázisátalakulások kritikus exponenseinek analitikus és numerikus meghatározásában és a hálózatok statisztikus elméletében. 1995-ben került a tanszékre Fehér László, a matematikai fizika, azon belül az integrálható rendszerek és a konform térelmélet nemzetközi hírű kutatója. Az ő révén korábbi munkahelyével, a Bolyai Intézettel is szorosabbá vált a tanszék kapcsolata, tanítványa, Pusztai Gábor jelenleg is az Analízis Tanszék oktatója. Ez idő alatt formálódott ki Benedict Mihály vezetésével a kvantumelmélet elvi kérdéseivel, a kvantumoptikával, a fény és atomi rendszerek koherens kölcsönhatásával foglalkozó új kutatói generáció, közülük Czirják Attila és Földi Péter jelenleg is a tanszék oktatói. Jelentős kutatásokat végeztek a gravitáció elméletében a 90-es évek közepétől a tanszékhez kötődő Gergely Árpád László és tanítványai. Toró Tibor (1931–2010), a temesvári egyetem professzora tizenöt évig a tanszék vendégprofesszoraként tartott nagy érdeklődést keltő asztro-részecskefizikai, valamint – a 20. század vezető fizikusairól – tudománytörténeti előadásokat.
      2008-tól 2012 végéig Benedict Mihály vezette a tanszéket, ahol az előző időszak sikeres témáinak folytatása mellett az évtized közepétől kezdve néhány újabb területen is számottevő visszhangot keltő munkák születtek. Ide tartoznak az ún. nanomágnesek sugárzási tulajdonságaira vonatkozó kutatások, másrészt a félvezetőkben mozgó elektronok spinjének kvantumos manipulálását célzó spintronika területén elért és jelentős nemzetközi idézettséget hozó eredmények (Benedict Mihály, Földi Péter, Kálmán Orsolya).



 

© 2015 Elméleti Fizikai Tanszék