11.2.3. Cukorbetegség okozta szemfenéki eltérések

A cukorbetegség korunkban egyre növekvő problémákat okoz szerte a világban, a cukorbetegek száma évről évre nő, népbetegségnek tekinthető. A szemészeti szövődmények kialakulásában a betegségben eltelt időnek nagy szerepe van, ezért a diabéteszes élettartam megnövekedésével a szemészeti szövődmények gyakoriságának növekedésével találkozhatunk; ez a jövőben is tovább fog emelkedni. Súlyos esetekben a szemészeti szövődmények olyan komolyak lehetnek, hogy a látás elvesztéséhez vezethetnek. A cukorbetegség többfajta szemfenéki eltérésért is felelőősé tehető, mint pl. értágulatok megjelenése, bevérzések kialakulása, vizenyő az éleslátás helyén, érújdonképződés stb. A kórfolyamat során először az ereket belülről bélelő, ún. endothel sejtréteg károsodik, amelynek fontos védelmi szerepe van. Hiányuk esetén sérülésekor az érben belülről felrakódások keletkezhetnek, amelyek az átmérő beszűkülését, a mikrokeringés zavarát okozhatják. A továbbiakban a külső érfalban található ún. fali sejtek is károsodnak, melynek eredményeképpen a retinális kisereken tágulatok, illetve a finom elzáródások keletkeznek, amelyeket szemfenéki vizsgálat alkalmával lehet látni. Mindezek eredményeképpen a retinában ischemiás (rossz keringésű) területek keletkeznek. Ezekből érképző faktorok szabadulnak fel, amelyek a látóideg fő ereiből kiinduló ereket tartalmazó kötőszövet képződését serkentik. Ez a hátsó üvegtesti határhártya mentén növekedni kezd, beterjedhet az üvegtesti térbe is. Az ily módon keletkezett erek fala jóval gyengébb, mint a normál retinális ereké, ezért mindenféle változásra (például vérnyomás-, vércukorszint változás) érzékenyebben reagálnak, belőlük súlyos vérzés indulhat. Ez lecsökkentve az üvegtest átlátszóságát, látásromlást, illetve lefedve a sárgafoltot akár vakságot is okozhat. Az üvegtesti térbe betörő kötőszövet fontos tulajdonsága a zsugorodásra való hajlam, melynek eredményeképpen a retinán megtapadó kötőszövet a retinát meghúzva azt elválasztja alapjától, és kialakul a retinaleválás.

Az utóbbi években egyre inkább elterjed a szemfenéki eltérések lézeres kezelése, mely nem igényli a szemgolyó megsértését, sőt semmilyen eszköz nem érinti a szemet a beavatkozás közben. Ennek során egy látható (általában zöld vagy kék) fényű lézer (Ar-ion, Nd:YAG, stb.) nyalábját fókuszálják a szemfenékre. Megfelelő energiát és impulzusszámot alkalmazva, a fókuszpontban lévő szövetet általában néhány tized milliméter mélységig, néhány tized milliméter átmérőjű foltokban sugározzák be. A jól megválasztott hullámhossz eredményeképpen a lézernyaláb energiája nem nyelődik el számottevően a köztes közegekben, a szaruhártyában, csarnokvízben, lencsében és az üvegtestben, ezért kicsit sem roncsolja őket, csakis a retinán fejti ki hatását. A módszer fő előnye tehát, hogy nagyon célzottan csakis és kizárólag a kezelendő területen történik a beavatkozás, a köztes szöveteket, a szemgolyó egyéb részeit semmiféle roncsoló hatás nem éri.

Proliferatív diabeteses retinopathia (érujdonképződés) esetén a kóros erek képződésével egyidőben az érhártya egyes részeinek vérellátása lecsökken, oxigénhiányos állapotba kerülnek. A hypoxiás terület több pontját lézeres kezeléssel roncsolják, és ezen sérülések következtében újraindul az érképződés folyamata. Az alábbi szürkeárnyalatos (érfestéses) képen jól láthatók a nagyméretű kóros erek és közöttük elhelyezkedő sötétebb árnyalatban megjelenő oxigénhiányos területek. A színes felvétel ugyanazon területről a lézeres kezelés után fehér fénnyel készített kép, melyen jól láthatók lézerrel besugárzott pontszerű területek. 

Szemfenéki bevérzések esetén a lézeres besugárzással, a koagulációs hegek kialakításával gátrendszer hoznak létre, mely körülzárja, nem engedi továbbterjedni a bevérzést és az újonnan képződött, gyenge, sérülékeny kisereket. Lézerek nélkül ez a megoldás kivitelezhetetlen lenne, segítségükkel viszont igen nagy eséllyel javítható, megmenthető a beteg látása. Természetesen ez csak tüneti kezelést jelent, feltétlenül kezelni kell a kiváltó okot, a magas vérnyomást, cukorbetegséget.

Az ideghártya rétegei közötti kóros folyadékfelgyülemlés bizonyos esetekben szintén csökkenthető lézeres kezeléssel.

Gyakran előfordul, hogy olyan helyen kell a kezelést végezni, ami a pupillán keresztül nem "belátható". Ilyen esetekben vitrectomiára (üvegtesti műtét) van szükség, melynek során egy ún. endolézert vezetnek az üvegtestbe.