11.7.2. A fogszuvasodás és kezelése
A fogszuvasodás, a fog keményszövetének demineralizációja (ásványi és a szervetlen anyagok megfogyatkozása) többnyire lassan kifejlődő folyamat. A fogak nem öntisztuló felületein keletkezik, öntisztuló felületeken nagyon ritka. Megkülönböztetünk barázda– és sima felszíni szuvasodást. A fogzománcon kezdetben krétaszerű folt keletkezik, melyet lekaparni nem lehet. Amikor a zománcban már üreg képződött, felületes fogszúról beszélünk. Középső fogszú esetében az üregképződés már beterjed a dentinbe. A zománc-dentin határon a szuvasodás szétterül, és ezt ép dentinnel alá nem támasztott zománc fedi. Erőteljes ráharapáskor ez a zománc tető letörik, a betegnek az a benyomása, hogy a fogán akkor keletkezett a lyuk. Amikor a szuvasodás még mélyebbre hatol, megközelíti a fogbélkamrát, s a folyamat során a fogbél szabaddá vált, áthatoló fogszú keletkezik. Ha az íny visszahúzódik a fog nyakáról, a cementben is szuvasodás jöhet létre.
A szuvas fog „gyógyítása”, azaz a fog betömése előtt a fogásznak az ép részig ki kell tisztítania a fogat, hogy az a tömést követően ne romoljon tovább, azaz ne maradjon vissza a szuvasodást okozó baktérium telep kis része se. Ez a folyamat az, amely a beteg számára kritikus, mivel akár komoly fájdalommal is járhat. Az esetek nagy részében még napjainkban is igen nagy sebességgel forgó mechanikus, precíziós fúróval végzik. A fúrás során keletkező súrlódási hőt folytonos vízhűtéssel vezetik el megakadályozva, hogy eljusson a fogbélig, ahol fájdalomként érzékelné a kezelt paciens. A fájdalom másik forrása lehet a fúró által keltett mechanikai rezgések idegingerlő hatása. Ennek kiküszöbölése, mérséklése jelenleg érzéstelenítő injekciókkal történik.
Mostanában egyre több kísérletet végeznek annak érdekében, hogy a fogfúrással járó fájdalom minél inkább minimalizálható, kiküszöbölhető legyen. Forgalomban van már olyan anyag, amely a fogban lévő lyukba helyezve a szuvas részt feloldja, majd ezt a feloldott részt a fogorvos egy műszerrel eltávolítja, és így a fog elméletileg tömhető lenne - gyakorlatilag azonban ajánlatos még a fúróval is kitisztítani, formára igazítani az így kapott üreget a tömőanyag megfelelő tapadásának, tömítésének érdekében. Azaz a fog fúrása ma még elkerülhetetlen, tobábbá az alkalmazott vegyszer is válthat ki fájdalmat.
A másik eljárás alkalmazása során speciális szerkezetből alumíniumoxidszemcséket (gyakorlatilag finom homokot) fújnak nagy nyomással a kezelendő fogfelületre. A nagy nyomás az, amely biztosítja a szükséges mechanikai marató hatást. A vizsgálatok azt mutatták, hogy ezzel a módszerrel jelentős vibráció és fájdalom nélkül lehet bizonyos fogak kezelésénél a fogfúrást kiváltani. Azonban a módszer kissé körülményes, az alkalmazott homoksugarat vízfüggönnyel kell körbevenni, nehezebben irányítható, egyes részek nem érhetők el ily módon, jelenleg még nem alkalmas precíziós kezelések elvégzésére.
11.12. ábra A szuvas terület közepén excimer lézerrel eltávolított rész látható. |
A harmadik kísérlet arra irányul, hogy a szuvas részt lézerrel (a lézer fénye okozta hőenergiát felhasználva) távolítja el a fogorvos, és ezután jöhet a tömés. Ennek során a lézerfény energiája elpárologtatja a vizet a fog szuvasodó részeiről, ezzel mikrorobbanásokat idéz elő, s ezek segítségével aprítja, söpri ki a károsodott részeket. Az Erbium YAG lézer a legelterjedtebb fogászati lézer típus, de emellett alexandrit lézerek is alkalmazhatók fogászati beavatkozások elvégzésére. Lézerek alkalmazásával le lehetett csökkenteni az érzékeny fogat érő mechanikai hatásokat, de hőhatás még így is tapasztalható volt. Ennek kiküszöbölésére két lehetőség állt a rendelkezésre. Az egyik, minél alacsonyabb hullámhosszúságú lézerek alkalmazása, mert ezek hőhatása kisebb. Ilyenek az excimer lézerek, melyek az UV tartományban sugároznak. A Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén folyó kutatások bebizonyították, hogy a 193 nm-en sugárzó ArF excimer lézer kiválóan alkalmas szuvas fog kezelésére. Jól megválasztott energiasűrűség esetén elérhető, hogy a lézer csak a puhább szuvas részeket távolítsa el, a keményebb, ellenállóbb, egészséges fogszövetet ne károsítsa.
Mivel a fogorvosi beavatkozások jelentős része mikrosebészeti tevékenységnek számít, különösen fontos a precíz munkát biztosító kézidarab bevezetése. Ezek a lézernyaláb pontos vezetése mellett magukban foglalják a hűtési rendszert is. Lehetséges a fejek cseréjével vagy optikai úton a kézidarab alkalmazási szögének változtatása, így a kívánt beesési szög alatti lézersugár bevezetése akár a legkisebb üregekbe is. Az "egyenes" darab mellett kidolgoztak különböző szögekben működő "könyök" darabokat is.