11.6.1. Gasztroenteriális rákos elváltozások kezelése
A nagyteljesítményű lézeralkalmazások legnagyobb részét a gyomor- és bélrendszerhez tartozó szervek sebészi beavatkozásai teszik ki. Jelentőségét mutatja, hogy korábban operálhatatlan daganatok váltak kezelhetővé a lézeres-endoszkópos eljárások bevezetésével.
Flexibilis optikai szál alkalmazásával Nd:YAG lézerrel 50-80 W teljesítmény mellett daganatok vaporizációja és koagulációja végezhető folytonos vizuális ellenőrzés alatt. Az endoszkóp kicsatoló fejét kb. 1 cm-re eltartják a kezelendő szövettől és a lézerfényt közvetlenül az elváltozásra irányítják, hogy maximális hatást érjenek el. Az endoszkóppal végzett műtétek kisebb terhelést jelentenek a szervezet számára, sőt gyakran járóbeteg-ellátás keretében is elvégezhetőek a beavatkozások.
A daganatok legnagyobb része a nyelőcsőben, ill. a nyelőcső és a gyomor közös részénél alakul ki. Mivel a nyelőcsőrákot általában csak azután veszik észre, hogy szétszóródott a szervezetben, áttétek képződtek, a halálozási arány igen magas. Tekintettel arra, hogy a nyelőcsőrák szinte mindig halálos, az orvos legfontosabb célja a tünetek kezelése, a fájdalom és nyelési nehézség enyhítése, illetve a vérzések elállítása. A kezelés előkészítése teljesen hasonló egy felső emésztőrendszeri endoszkópos vizsgálathoz. A beteg kényelmét intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtató és helyi garatérzéstelenítéssel biztosítják. Az endoszkóppal előbb mechanikai tágítást végeznek a daganat miatt összeszűkült szakaszon, ily módon a nyelőcső elég szélessé tehető, hogy az endoszkóp alkalmazható legyen. A vaporizációt impulzusüzemben, a központtól távol eső résztől a központhoz közelebb eső rész felé kell végezni a láthatóság maximalizálásása és a perforáció veszélyének minimalizálása érdekében. A szöveteken belüli koagulációt akkor alkalmazzák, amikor a nyelőcső teljes keresztmetszetében erősen el van záródva, a rákos szövetek nem kezelhetők szemből, vagy egyáltalán nem hozzáférhetők. Ekkor a kicsatoló fejet beleszúrják a kóros szövetekbe, 3-5 W teljesítménnyel, néhány percen keresztül óvatos koagulációt végeznek. Hátránya, hogy a létrejövő nekrózis nem szelektív, a kóros és az ép szövetek egyaránt koagulálódhatnak, elég magas hőmérsékletre hevülnek. A sikeres beavatkozás tüneti enyhülést hoz a betegnek. A lézer hatása azonban rövidtávú, a besugárzás többszöri ismétlésére lehet szükség. Gyomorráknál a lézeres, endoszkópos beavatkozások elsődleges célja a szűkületet okozó daganatok zsugorítása és a vérzések megelőzése. A gyomorrákok jelentős része – amely a gyomor és a nyelőcső átmeneténél jelentkezik – megközelíthető endoszkóppal, a lézer célja az akadályok okozta tünetek enyhítése. Rendszerint már 1-3 beavatkozás jelentős javulást eredményez. A végbélrák kezelése során a fő cél az akadályozó daganatok zsugorítása oly mértékben, hogy a széklet és a gázok számára átjárhatóvá váljon a végbél. A nyelőcsőhöz hasonlóan szükség lehet a kezelések ismétlésére a tünetek folyamatos enyhítése érdekében.