b) Benignus melanocyta eredetű naevus

A szerzett és veleszületett anyajegyek lézeres eltávolítása ellentmondásos, mivel nem küldenek mintát szövettani vizsgálatra és a széli részek meghatározására. Továbbá jelenleg még nem ismert a lézerrezisztens sejtek jövőbeli biológiai viselkedése és a lézer hőkárosodásának hatása (ha van) ezekre a sejtekre. Mivel a klinikai gyakorlat szerint minden atípusos pigmentált léziót ki kell metszeni, a melanocytás elváltozások lézerkezelése nem jön szóba, noha többen a szakmai javaslatok ellenére is kezelnek melanocytás naevusokat lézerrel.

A szerzett naevusok kezelésére normál módú (nem Q-kapcsolt) hosszú impulzusú rubin és alexandrit lézereket is alkalmaznak esetenként. A megfigyelt kivilágosodások egy részét a visszamaradó nevomelanocytákat eltakaró dermis fibropláziával magyarázták. Habár a fibroplázia kozmetikailag hasznos lehet, ez az elváltozás elfedheti a malignus átalakulás korai jeleit, ezáltal pedig késleltetheti a diagnózist. Ezért azokkal a betegekkel, akiknek melanocyta eredetű naevusát lézerrel kezelték, fontos megértetni, hogy be kell számolniuk elváltozásuk bármiféle színbeli, alakbeli vagy méretbeli változásáról. Mivel a hosszú impulzusú lézerek sok energiát juttatnak a szövetbe, a nemspecifikus hőkárosodás lehetősége növekszik, ami a hegesedés megnövekedett kockázatával jár. Végül pedig a klinikusnak nem szabad elfelejtenie, hogy a korai cutan melanoma alattomos klinikai megjelenésű lehet.