Bevezetés a nemlineáris optikába

A1.04.D02

A nemlineáris optika azon fizikai jelenségeket vizsgálja, melyek akkor figyelhetők meg, amikor fény és anyag kölcsönhatása során a fény elegendően intenzív ahhoz, hogy megváltoztassa a közeg optikai tulajdonságait. Ez esetben az anyagi közeg optikai térre való válasza függ a bejövő tér erősségétől.

ε0 a vákuum elektromos permittivitása, χ(1) a lineáris szuszceptibilitás, χ(2)  és χ(3) a másod- és harmadrendű nemlináris optikai szuszceptibilitások. Az (1) kifejezésben feltettük, hogy a polarizáció adott t időpontban az elektromos térerősség pillanatnyi értékétől függ csak. Ez a közelítés veszteség- és diszperziómentes, nemrezonáns közeg esetén állja meg a helyét. Általánosságban, a nemlineáris szuszceptibilitások a bejövő terek frekvenciájától függnek.

Elektronikus nemlinearitást mutató szilárdtestben χ(1)  egységnyi értékű, χ(2) ~ 1.94×10−12 m/V, χ(3)  3.78×10−24 m2/V2.

(Forrás: John Sipe: IPOS Seminar University of Sydney's Institute of Photonics and Optical Science)